Barangol�saink sor�n a Keleti K�rp�tok l�tv�nyoss�gait is c�lba vett�k. Csikszered�r�l a 12 -es f��ton 70 Km-t kell kocsik�zni Gyergy� vid�kig. El�sz�r M�d�falv�n volt �rdemes a M�d�falvi Veszedelem eml�km�v�t megn�zni. Az osztr�k zsoldosok 1764-ben sz�kelyirt�st v�geztek, ekkor menek�lt el sok sz�kely Moldv�ba. Cs�kr�koson a pog�nyv�r romjai l�that�k, valamint a 12. sz�zadbeli er�dtemplom. Cs�kd�nfalv�n h�res fazekas k�zpont van, fekete ker�mi�t �s min�s�gi csergesz�tteseket k�sz�tenek. Az �t itt az Olt-v�lgy�n vezet m�g egy darabig. Bal�nb�ny�n �t alig p�r Km van m�g, az Olt forr�s�ig, amelyik a Fekete-R�z �s a Nagy-Hagym�s hegy k�z�tt ered. Alig 10 km-re t�le d�lre a Maros forr�sa van, Marosf� (Izvorul Muresului) magaslati �d�l�hely k�zel�ben. A forr�s ki�p�tett turisztikai l�tv�nyoss�g, k�zel�ben ifj�s�gi t�bor m�k�dik. A felcs�ki medence �szaki v�ge fel� nagyon sz�p a kil�t�s, Vasl�bon �s Gyergy��jfalun az �t mellett �sv�nyv�z k�t vize csorog. Meg�rkez�nk Gyegy�szentmikl�sra (Gheorgheni) A 14. sz�zadban alap�tott v�ros ma faipari k�zpont, muzeum�ban gazdag n�pm�v�szeti, r�g�szeti, erd�szeti gy�jtem�ny l�that�. A Gyergy�i-havasokon �t 1250 m-re a Pongr�c-tet�re emelkedik fel az �t, innen m�r egyre impoz�nsabban l�tszanak a B�k�s-szoros szikl�i. Sz�d�t� szerpentineken vezet le az �t a v�lgybe a nemzeti park ter�let�re.

Itt el�sz�r a Gyilkos t� l�tv�nya gy�ny�rk�dtet, h�tt�rben az Olt�rk� (Piatra Altarului) 1200 m-es �gre t�r� sziluettj�vel k�pr�ztat el. F�ldcsuszaml�s �ltal 1838-ban keletkezett, elz�rta a B�k�s patak �tj�t. A k�zelben van a Gyilkos hegy 1384 m, a Nagy Coh�rd 1507 m �s a Likas hegy 1670 m es cs�csaival. A t�b�l, a feny�k megk�vesedett t�rzsei kandik�lnak ki, a vasoxidos meszes v�z konzerv�lta el �ket. K�l�nleges �lm�ny cs�nak�zni a tavon, majd egy tan�sv�nyen k�rbe lehet s�t�lni. Ki�p�tett �d�l�hely �s kemping gondoskodik a turist�kr�l. A t�b�l ki�ml� csobog�kon �t a patak beszorul a v�lgybe �s a m��t mellett halad tov�bb egyre szebb helyeken �t. N�hol elt�nik majd vad tajt�kkal t�r vissza a meredek szikl�k k�z�tt. A m��t szerpentinjeivel hirtelen leejt, gyalogosan csak az �t sz�l�n lehet haladni. �rdemes volt az eg�sz szorost v�gigs�t�lni, a g�pkocsik is csak l�p�sben haladhatnak. Az �rd�g kapuj�n �t alig egy g�pkocsi f�r el a szikl�ba v�jt �ton, egy km-el lejjebb a Pokolnak nevezett r�sz a legvadabb. Van, ahol az �t a szikl�k alatt halad el, egy helyen pedig alag�t is van, amelyik mellett egy nagyobb magasabb alag�t �p�l. T�bb helyen j�ghideg karsztforr�s viz�t lehet inni, a szikl�k falain t�bb hely�tt tele van szikla sz�gekkel, itt hegym�sz�k gyakorolnak. H�rom helyen nagy parkol� van ki�p�tve, sajnos kev�s a hely, mert a hossz� baz�rsorok felt�ltik s a v�lgy hangulat�t megv�ltoztatj�k. Rengeteg a sz�p n�pm�v�szeti �r� de ezek k�z�tt sok a giccses holmi. A k�rny�kbelieknek ez az egyetlen meg�lhet�si forr�suk, a sz�kelyekt�l gy�m�lcsf�l�ket erdei gomb�t, havasi m�ln�t, �fony�t �rdemes v�s�rolni. Szinte a szoros v�g�ig elk�s�r az Olt�rk� gy�ny�r� l�tv�nya. A term�szet olt�ra ez, �gy n�z ki minden ir�nyb�l, mintha egy hatalmas k�olt�r volna, rajta kereszttel.

Nagy a turista forgalom ny�ron, f�leg f�szezon idej�n. Sajn�latos hogy kev�s a szem�tt�rol�. Eg�sz k�rutunk folyam�n elk�s�rt benn�nket a szem�t kellemetlen jelenl�te, m�g sokat kell tanuljanak az emberek a k�rnyezetv�delemr�l. Utunkat folytatva 20 km -t g�pkocsival tett�nk meg. �rdemes volt megtekinteni a Keleti K�rp�tok k�zep�n a B�k�s (Bicaz) v�zier�m�vet, amelyik a 60 Km hossz� v�zt�roz�j�val �s 120 m magas g�tj�val az els� nagy er�m� volt Erd�lyben.

Barangol�saink folyam�n r��rezt�nk, Erd�ly nemcsak k�l�nleges, bar�ts�gos t�jai, legend�i, mes�i, hagyom�nyai miatt sz�p, hanem a megunhatatlan sokoldal�s�ga miatt is. A sokf�le t�jegys�g m�gis egy jellegzetes nagy egys�get alkot, ezt nevezik hagyom�nyosan T�nd�rorsz�gnak.