<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[pitakor]]></title><description><![CDATA[Természetjárás, túraszervezés-vezetés, barlangászás, fotózás, ismeretterjesztő előadások, tanácsadás, kapcsolatteremtés és egyebek.]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/pitakor/image/1237709262.jpg</url><title><![CDATA[pitakor]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Úton a Tündérek felé]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6863230&amp;nid=6618670</link><pubDate>2015-09-07 08:37:23</pubDate><author><![CDATA[*pitakor]]></author><description><![CDATA[
	A Tündéreket inkább Erdélyországban keresd, a megfelelő helyeken.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Majd ha odaérsz, megtalálod, de lehet hogy a "Tündérek" találnak meg téged, csak bízz bennük, bár nem látod őket érezni fogod lelkedben. Én is ezeken a helyeken töltődök fel igazán. Szerencsés barangolást!

	Tündéries érzés hatja át az embert, azokon a helyeken amelyeknek "kisugárzásuk" van.

	Ismerek olyan helyeket, ahol nagyon erős a Földcsakra kisugárzása.(akárcsak a Pilisben)

	Iitt nagyon jól lehet feltöltődni, gyógyulni, lélekben erősödni és boldognak lenni.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Diavetítés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6863230&amp;nid=4296833</link><pubDate>2008-03-31 10:40:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Kedves látogatóm! A képeket a Képtárban diavetítéssel lehet megnézni, de ehez le kell tölteni a felajánlt programot.]]></description><encoded><![CDATA[]]></encoded></item><item><title><![CDATA[BARANGOLÁS A FÖLDALATT]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6863230&amp;nid=1585776</link><pubDate>2006-02-26 19:54:57</pubDate><author><![CDATA[*pitakor*]]></author><description><![CDATA[Figyelmetekbe ajánlom, ezt a linket barlangfotókkal és barlangász kalandokkal tarkítva
folyamatos bővítéssel.]]></description><encoded><![CDATA[Túrázásaim alatt a Kárpártok karsztvidékein sok fotót készítettünk. Barlangászásaim alkalmával több kalandban is résztvettem. Máskor barglangfotótúrákat szerveztem, ahol művászi fotók is születtek. Ezeket teszem most közkincsé, fogadjátok szeretettel.
www.barlangol.gportal.hu]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kapcsold be a hangfalad !]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6863230&amp;nid=1583308</link><pubDate>2006-02-26 13:16:55</pubDate><author><![CDATA[pitakor]]></author><description><![CDATA[ Hallgasd meg Erdély új himnuszát:
 "Erdély Széphazám"       ]]></description><encoded><![CDATA[&#160;Hallgasd meg Erdély új himnuszát:
 "Erdély Széphazám"&#160;&#160;&#160;&#160;&#160;&#160; 
Tamás Gábor zeneszerző és előadótól.
Sajnos a kattintások által a zene újraindul, ha meg akarod hallgatni, akkor addig nézegesd a képtárat, vagy olvasgass.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[JELENTKEZÉS]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6863230&amp;nid=1471494</link><pubDate>2006-01-28 15:04:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	tunderorszagban@gmail.com
]]></description><encoded><![CDATA[
	A túratervekben található csoprtos kirándulásokra &nbsp;jelentkezni, a weblapon megadott módon a túravezetőnél.

	E cím: tunderorszagban@gmail.com

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vaskapu-Kazánszoros]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410562</link><pubDate>2006-01-09 18:55:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Dubovai öböllel, itt a Duna feneke a duzzasztógát miatt 80 m mélységű. Csak akik a helyszínen érzékelik a természet vadságát, méreteit, fogják fel micsoda kolosszális munka teljesítmény, kitartás kellett 1833-1837 között Széchényi Istvánnak és Vásárhelyi Pál mérnöknek a Duna hajózhatóvá tételében.
]]></description><encoded><![CDATA[Hegyi levegőn kipihent csoportunkkal, elhagytuk a Temes forrásvidékét és Resicabányán át Délnyugatnak tartottunk. Mivel még rosszak az utak Stájerlakanina felé, ezért Oravicabányára (Oravita) mentünk. A kisvárosok és falvak többségét svábok által lakott települések alkották, de már csak szórványban élnek mivel kivándoroltak Németországba. A szénbányászat, kohászat a kovácsmesterségek hanyatlóban vannak. Ezen a vidéken épült a térség legrégebbi vasútvonala, 1856-ban avatták fel. Ha időnk engedné, kitérőt tehetnénk egy természeti szépségekben, mediterrán növényzetben gazdag védett vidékre. Majd a Néra-folyó vadregényes kanyonját és a Beusnica szurdokát egy másik alkalommal tekintjük meg. Mivel jó híreket kaptunk az utak állapotáról, délnek tartottunk a Vaskapu felé. A folyón át Néranádason megálltunk egy uzsonnára, de ebből a bánsági rostélyos vonzereje miatt ebéd lett. Alsópozsgásnál értük el a Dunát, ahol még 500 m szélességben hömpölyög. Báziásnál éri el a vén Duna Románia területét, két Nagy szigetet az Osztrov és a Moldova-szigetet öleli körbe. Lászlóvárnál a várromokat alig lehet megtalálni, a Babakáj sziklától lejjebb a Galambóci szoros következik, ahol 300 m-re szűkül a folyó, majd Berzászka után Drenkó váránál még tovább szűkül a meder itt 15 -20 méterre mélyül. Ez a Felső-lupkói medence igen szép, itt van a Kecskés falunál a Cozla-szírt a jugoszláv oldalon a Dojke-szirt. Lejjebb van a Gospodin Veri-szoros a látványos Hosszú-sziklával, majd a Donji Milanovec medence, amely 19 km hosszú. Dunatölgyesnél érjük el a Nagy-Kazán-szorost ahol a folyam 130m -re szűkül, helyenként 50 méteres mélységgel, majd pár km-rel lejjebb a Kis-Kazán szoros, a Dubovai öböllel itt a Duna feneke a duzzasztógát miatt 80 m mélységű. Csak akik a helyszínen érzékelik a természet vadságát, méreteit, fogják fel micsoda kolosszális munka teljesítmény, kitartás kellett 1833-1837 között Széchényi Istvánnak és Vásárhelyi Pál mérnöknek a Duna hajózhatóvá tételében.
A Duna végleges hajózhatóságát 1890-1898 között sikerült megoldani.&nbsp; A hatalmas víztározó és erőmű-rendszer Orsovánál a legszélesebb, itt nagy kikötő van, ahonnan hajókirándulásokat lehet tenni az Al-Dunán vagy a felső szakaszon, de elég borsos áron. Itt a Cserna folyó öblében üdülő és fürdőkörzet található, hotelekkel, kempingekkel. A régi Orsova helyén melyet a gát miatt feljebb költöztettek, római Dierna állott. Zsigmond majd Hunyadi János is erre vonultak seregeikkel a törökök ellen. Kossuth a szabadságharc után valahol itt ásta el a Szent Koronát, hogy idegen kézre ne kerülhessen. A régi Széchényi út az erőműépítéssel víz alá került, Trajánusz császár tábláját is magasabbra költöztették, a legendás hírű Adah-Kaleh sziget 1962-ben került víz alá. Orsovától 20 km-re elérjük az erőmű gátját, mid két oldalán dupla zsiliprendszer segíti a hajózást. A két ország közösen épített erőműve már több mint harminc éve termeli a villamos energiát kb. 600Mw teljesítménnyel mindkét oldalon. Csoportosan meg lehet tekinteni az erőművet, a zsiliprendszert, a turbinaházat, a generátorok termét, sőt a kijelölt útvonal szűk csigalépcsőin le lehet menni és üvegablakon át benézni a hajók feneke alá, ahol a kapuk záródnak. Estére csoportunkkal Turnu Severinre, azaz Szörényvárára értünk. A mai megyeközpont régen római Castrum volt Drobeta néven, a 2. században Traján császár épített itt hatalmas erődítményeket. Az 1135 m hosszú Traján-hídjának már csak a parti pillérje maradt meg. A híd közelében találtak rá a római fürdőkre, érdemes a város parkjait is megtekinteni, ahol a mediterrán növények mellett több érdekes szökőkutat lehet találni. Alaposan elfáradva de élményekben gazdagon tértünk haza túrázóinkkal, tervezgetve, hogy majd visszatérünk, még az igen sok látnivaló miatt.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Bánságon át]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410549</link><pubDate>2006-01-09 18:50:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Átmentünk a Temes folyón majd Kiskastély-nál érdemes volt megállni. A Bega csatorna vízállás szabályozó rendszere mai is működő fontos és látványos zsiliprendszer. Gróf Mercy létesítette 1763-ban, az árvizek megszüntetésére 10 km csatornával a Temest és a Begát kötötték össze. Innen alig fél óra alatt értünk Buziásfürdőre.]]></description><encoded><![CDATA[Csoportunk délutáni programja folytatódott, a 89-es forradalom szikrájának helyszínét néztük meg, a református templom bejárata mellett három nyelven emléktáblák jelzik ezt a helyet. A falra festett felirat ma is hirdeti a hívek és a nép óhaját: &#8222;Tőkés László várunk!&#8221; Az emeleten lévő templomterem megtekintése után egy kis idő múlva még a közeli Dózsa-parkba is elsétáltunk, ahol az ember nagyságú Dózsa-szobor tekintett ránk harcias tekintetével. Innen érdemes volt végig sétálnunk a Bega-csatorna parkosított déli partján a jegenyesor mentén egészen a hajóállomásig. Az utolsó sétahajót már elkéstük, így a szomorú fűzek sorát követve az egyetemnél kötöttünk ki, letérve dél felé az új elektrotechnika és informatika egyetem épületeit láttuk, majd a mechanika egyetem régi épületei estek utunkba. A színvonalas oktatással, nagy hagyományokkal rendelkező egyetemen megszerzett okleveleket külföldön is elismerik. Visszatérve a központba, már esteledett végigsétáltunk az Opera-téren, s ideje volt megpihenni a virágokkal teli parkban. Temesvár többször volt virágváros, parkjai nagyok és változatosak. A tér közepén álló bronz halacskás szökőkút közelében kényelmes padokon vártuk meg a temesvári fényeket. Addig csoportunk néhány tagja az &#8222;Új szó&#8221; magyar nyelvű helyi újságot csemegézte. Vacsorára a bánsági konyha jellegzetességeit egy kerthelyiségben fogyasztottuk el. Itt megkóstoltuk a bánsági marhapörköltet puliszkával, a birkapörköltet lecsóval és a bánsági töltött káposztát.
Temesvári tartózkodásunk harmadik napján, csoportunk úgy döntött, hogy a 4 termálfürdő és a 3 gyógyvizű strand egyikében tölt el néhány kellemes délelőtti órát. Így a Zölderdő közelében a Mechanikai Művek strandját választottuk, mivel ennek nemcsak metzotermál uszodája, hanem gyógyhatású vize is van. A Bánságban sok helyen van bővizű termálforrás, ezek a Pannon lemez tektonikus pereme mentén helyezkednek el. A legtöbb gyógyvíz, emésztési betegségek kezelésére egyesek pedig, szembetegségekre is alkalmasak. Felfrissült csoportunkkal a belváros további nevezetességeit mentünk felkeresni. Megtekintettük a volt piarista rendház és gimnázium épületét, amely szecessziós stílusban épült 1909-ben. Itt volt már elektrotechnika egyetem is, ma az egyetem testnevelési kara működik. A sarkon áll egy nagyon szép szecesziós eklektikus stílusú kis kápolna. Miután a hatalmas Metropolia katedrálist is megtekintettük, elsétáltunk a Bastion nevű várrészhez, amelyet a 70-es években renováltak. A hajdani Vauban- rendszerü csillag alakú várnak 9 bástyája és 3 kapuja volt, a 19.sz.-ban még ép volt a vár, de a német telepesek az iparosítással és városfejlesztéssel átépítették. Temesvár neves szülöttei Komárom védője Klapka György tábornok és Kós Károly Író. Az élő és kreatív hírességek között van Torró Tibor akadémikus tudós, Anavi Ádám költő, Bárányi Ferenc író, Borbély Imre politológus és sokan mások. A Bástya restaurantban ebéd közben vendéglátóink ismertették a város magyarságának küzdelmeit a megmaradásért. A gazdasási nehézségek ellenére összefogással létrejöttek a civil szervezetek fellendült a kulturális élet, a Csiky Gergely színházban rendszeres előadások, rendezvények vannak, a gimnázium hagyományőrző csoportokat hozott létre. A Bokréta néptánc együttes fiataljai egyre sikeresebbek, nemsokára már újabb fesztivált is rendeznek a városban.
Megköszönvén vendéglátóink segítségeit elhagytuk a várost Buziás-fürdő felé. Újmosnica után átmentünk a Temes folyón majd Kiskastély-nál érdemes volt megállni. A Bega csatorna vízállás szabályozó rendszere mai is működő fontos és látványos zsiliprendszer. Gróf Mercy létesítette 1763-ban, az árvizek megszüntetésére 10 km csatornával a Temest és a Begát kötötték össze. Innen alig fél óra alatt értünk Buziásfürdőre, szép szöllős dombok között fekszik. Róbert Károly idejéből ismert, a 100 holdas díszparkot 1858-ban létesítették. Ásványvizes forrásai erősen szénsavasak és magas ásványtartalmukkal sok betegséget gyógyítanak. Deák Ferencnek is kedvenc fürdőhelye volt, a strandok miatt is sokan kedvelik e nyugodt kellemes környezetű üdülőhelyet.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Temersváron]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410540</link><pubDate>2006-01-09 18:46:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Már messziről észre lehet venni a kis Mária kápolnát, melyet 1906-ban állítottak fel Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén. A kis kápolnában mindig található friss virág, gyertyákat is gyújtanak az emlékezők, hisz alig pár méterre innen indultel, a Temesvári Forradalom.]]></description><encoded><![CDATA[Az előző nap rövid helytörténeti ismereteivel, kipihent csoportommal elindultunk a belváros nevezetességeit is megismerni. Bár az óváros is már teletűzdelt modern épületekkel, mégis több városrész őrzi még a letűnt korszakok hangulatát. A Domb-tér, nevezték még Dóm-térnek is, barokk épületeivel egy nagy téglalap alakú teret vesz körbe. A Dómtemplom a csanádi püspökség székesegyháza volt 1736 után épült, osztrák barokk stílusban.&nbsp; Tornyait alacsonyra építették, hogy a régi várrendszerben az ágyúgolyók útját ne akadályozza. A tér nyugati oldalán a szerb püspöki székesegyház ugyanezekben az években épült. Mindkét templom híres emberek munkái, belül freskókkal, művészi alkotású oltárokkal ékesítettek. Savoyai Jenő herceg háza bár átépült, még egy régi falképén a régi vár Forfoza kapuja is látszik. A volt katolikus püspöki palota mellett van a volt Kormányszéki-palota, melynek 450 helyisége van, ma itt a törvényszék található. A tér szépen kialakított korabeli lámpákkal, középen a pestisoszlop s közelében van egy jó ízű mezotermál ásványvizes kút. Régies szűk utcákon hamar eljutunk a Szabadság-térre. Itt található a régi városháza, a tér déli oldalán a régi piarista rendház gimnáziuma, amely eredetileg ferences kolostor is volt. A főtér felé haladunk, a kis sétáló utcán jobbra van a Temesvári Magyar Színház, ahol ma is sok kiváló előadásokat tartanak. Itt működik a Német Színház is ezek, egy épületegyüttest alkotnak az Állami Operaház és Nemzeti Színházzal melynek főbejárata az Opera térre nyílik. Balra a modellházzal szemben van Temesvár egyetlen középkori épülete, a Hugyadi-várkastély. Róbert Károly király építtette 1318-ban, Hunyadi János átalakíttatta majd az 1849&#8211;es ostrom után is renoválták. Nagy kiterjedésű múzeumának 22 termében 50000 tárgyat őriznek, a természettudományi részének 23 termében, pedig 16000 darabos madárgyűjtemény és 21000 példányos lepkegyűjtemény található.
&nbsp; Az Operatérről kivonták a forgalmat így egy hatalmas sétányt, európai színvonalú rendbetett műemlékekkel körbevett főteret hoztak létre. Ez egy hősi város, forradalomi vérrel áztatott főtere, ahol 89 Decemberében sokan haltak, vagy sebesültek meg. A főtér délre eső végében vannak a forradalom áldozatainak emlékkeresztjei, itt éveken keresztül naponta helyeznek el égő gyertyákat, virágokat az erre járó emlékezők és turisták. Szemben a 83 m magas tornyú Ortodox Metropolia katedrálisa áll, építését 1946-ban fejezték be, a laza terület miatt 17000 pillérre építették.&nbsp; Csoportom a sok bámészkodásban alaposan megéhezett így egy nagyon szép romantikus helyre vittem őket ebédelni. A Bega csatorna mindkét partján öreg fűzekkel övezett sétányain, bőven lehet válogatni a kerthelyiségek között. Ezt a csatornát, amely a várost kettészeli, még 1763 után gróf Mercy építette, összekötvén a Temes folyóval lecsapolván a mocsaras vidéket. A 2-3 m mély csatorna hajózható, kis sétahajó jár rajta. Temesvár elsők között szerepel a világon, ahol a tömegközlekedésben bevezették az omnibuszt, majd 1884&#8211;ben, Európában elsőként &nbsp;villanyárammal világították a főteret. A város 1940&#8211;ben lett egyetemi város, ma már 16000 egyetemista több mint 24 szakterületen tanulhat.
Ebéd után csoportunkkal folytattuk a városnézést, átsétálva a Bega csatorna hét hídjának egyikén a Józsefváros felé vettük utunkat. Már messziről észre lehet venni a kis Mária kápolnát, melyet 1906-ban állítottak fel Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén. A kis kápolnában mindig található friss virág, gyertyákat is gyújtanak az emlékezők, hisz alig pár méterre innen indultel, a Temesvári Forradalom. A Mária-szobor mellett áll háttal a református templom épülete. Bejáratánál a szűk kis utcában 89. December 15.-én a megpóbáltatott sorsú református tiszteletes urukat védő hívek gyűltek itt össze, majd élő láncot alkotva akadályozták meg az erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó szolidáris tömeg hozta létre az elkövetkező tüntetés sorozatot. Bármenyit is kevertek idáig a történészek és politológusok, el kell ismerni, hogy a forradalom szikrája itt született meg.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Aradon át Temesvárra]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410532</link><pubDate>2006-01-09 18:44:30</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Hosszadalmas lett volna a hatágú csillag alakú várat körbesétálni, mivel ez 800 m széles, többszintes kazamatákkal rendelkezik, építése 1783-ban fejeződött be. A vár utolsó nagy parancsnoka Damjanich tábornok volt 1849 július 1-ig szabadságharc emléktárgyai dokumentumai a múzeumban találhatók.]]></description><encoded><![CDATA[Nagylaknál a határátkelés délidőben elég sok várakozással járt, de azért még csoportunknak maradt ideje a látnivalókra is. Alig fél óra alatt, elértük nyugat felől Arad elhanyagolt elővárosát. A központban a park mellett találtunk parkolóhelyet, egy belvárosi séta mindenkinek hasznára lett. A kultúrpalota, amely Szántay Lajos műépítész tervei alapján készült helyt ad a könyvtárnak, filharmóniának és a múzeumnak. Megnéztük a Lechner Ödön által tervezett neo-reneszánsz városházát, karcsú magas árkádos erkélyű óratornya van. Az átépített, volt Fehér Kereszt szálloda épületében Liszt Ferenc és J. Strauss, majd Ady is tartott itt előadást. A régi színház épületében szerepelt Déryné, majd Pascaly társulata az 1820-as években, ezt emléktábla is őrzi. A központban van a Vadászkürt szálloda, amelynek kávéháza kedvenc helye volt Adynak itt tartózkodása idején. 
A minorita templomot, a Nepomuki Szt. János szobrát még érdemes megnézni. Miközben, az&nbsp; Aradi-vár felé sétáltunk, a Maros-hídon át csoportomnak elmeséltem, hogy pár éve még nem volt szabad megemlékezni a vértanúk obeliszkjénél. Október 6.-án 89-ben a kegyhelyre igyekvőket feltartóztatták a katonák, édesanyámék kis csoportját nem engedték át a hídon, így a virágokat a Marosba dobva emlékeztek meg a 13 vértanúról.
Hosszadalmas lett volna a hatágú csillag alakú várat körbesétálni, mivel ez 800 m széles, többszintes kazamatákkal rendelkezik, építése 1783-ban fejeződött be. A vár utolsó nagy parancsnoka Damjanich tábornok volt 1849 július 1-ig szabadságharc emléktárgyai dokumentumai a múzeumban találhatók. Nem volt időnk megnézni a Flórián-kápolnát és a Nepomuki Szt. János szobrát, de a vastuskós ház még utunkba esett erre még futotta idő.
Több látnivaló is van még a városban, de az idő sürgetett bennünket, így újra utrakeltünk. Újaradon keresztül vezet a nemzetközi út dombos vidéken át, a legközelebbi látnivaló a 13. sz.-ban alapított település Vinga. A községben a domb tetején áll a hatalmas katolikus templom, 1737-ben a törökök elől telepítettek ide 4600 polgárt. Délebbre 8 km-re Orczyfalva már Temes megyéhez tartozik. Innen nem messze van Kalácsafürdő, sós-lúgos termál vize mozgásszervi és emésztési betegségekre alkalmas. Mivel esteledett a termálfürdőzést, máskorra halasztottuk, amúgy is még számtalan gyógyfürdő esik még utunkba, csoportunknak estig Temesvárra kellett érnie.&nbsp; Amíg a hatalmas nagyvároshoz közeledtünk, ismereteimből egy kis történelmi áttekintést tartottam, hisz ennek a városnak a polgára voltam én is 18 éven át. 
A vidék mocsaras jellege ellenére is már ősidők óta lakott terület volt, az Árpádok alatt a temesi várispán székhelye volt, Károly Róbert építette az első várkastélyát 1318-ban. Több országgyűlés székhelye volt, Mátyás király és Kinizsi Pál is innen indultak törökverő útjaikra. A város török kézre is került 164 évig, amíg a császári hadak visszafoglalták 1716-ban. A Habsburgok idején a német telepesek ipari központtá tették és nagy fejlődésnek indult. Az utóbbi száz évben igen sokan telepedtek le a vidéken, sok féle nemzet és kultúra találkozási helye lett a város, a diktatúra éveiben több mint százezer ember telepedett le a kárpátokon túlról, a németek többsége kivándorolt, a magyarság is szórványba került. A legnehezebb idők ellenére is a nyugati kultúra hatása elég erős volt ahhoz, hogy egész Romániában itt legyen a legnagyobb az emberek és nációk közötti szolidaritás, ezért nem véletlen, hogy innen indult el a diktatúra leveréséhez vezető forradalom 1989 végén. 
Késő délutánra járt, mire a csaknem félmilliós nagyváros határába értünk, az agronómiai egyetem mellett haladtunk el. Az Aradi-úton toronyházak között a botanikus kert mellett értünk be a belvárosba, majd az Égtájak szökőkútját megkerülve a Temes-vár falai alatt érkeztünk be a központi park területére, egy parkolóhelyet találni.&nbsp; Vendéglátóink már türelmetlenül vártak, s csoportunkat nagy szeretettel fogadták ]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kalotaszeg]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410455</link><pubDate>2006-01-09 18:30:06</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Magyarkapus már Kalotaszeg kapuját jelenti.
Magyarvalkón, a vidék egyik legszebb bástyás várfalú református templomát találjuk. A csúcsíves stílusú kazettás mennyezetű templomot a 13sz.-ban építették. Még fel kellett jutnunk a 748m-es Riszeg hegyre, is ahonnan belátni az egész Kalotaszeget.]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Másnap csoportunkkal Szamosújvárról útnak eredtünk a Hideg-Szamos völgyén fölfelé, Kolozsvár (Cluj) fele a felújított műút egyre jobb minőségű. Nagyiklód és Szamosjenő esik utunkba, majd a sóbányáiról híres Szék. Innen származik Lajtha László zeneszerző és a Csenki testvérek népzenekutatók, a községben látnivaló a szép ferences templom és kolostor. Bonchidán, a lovagvárszerű, Bánffi kastélyt szép parkjával érdemes megtekinteni. Apahidán és környékén voltak a Bánffi György főispán birtokai a 17sz.-ban indult nagy fejlődésnek e térség. Hun fejedelmi sírokra bukkantak 1889-ben, mivel a Kolozsmonostori Apátság vámszedő helye volt itt, régen Apáthídjának (Apahida) nevezték. Innen már Kolozsvár elővárosa kezdődik a Szamos mindkét partján, ipari telepek sorakoznak. Kolozsvár 1270-ben V.István által emelkedett városi rangra, majd Zsigmond idejében kezdődött el a száz évig tartó építése, majd Mátyás idejében érte el fénykorát. Miután megtekintettük Mátyás király szülőházát, a Szent Mihály templomot, csoportunk a főtéren bámészkodott a legtöbbet, főleg Fadrusz híres alkotása a Mátyás szobor körül. Miután társaságunk pénzt váltott be, a számtalan beváltóhely egyikében, elsétáltunk a Bólyai Egyetemre. Ritka szép ásványgyűjteményt tekintettünk meg az évszázadok alatt felhalmozott Erdélyi-medence számtalan bányáiból. Sikerült a híres Egyetemi Könyvtárat is megtekinteni, amelyiknek alapját az Erdélyi Múzeum Egyesület képzi, itt található az erdélyi népek régi írott kincseinek leggazdagabb gyűjteménye. A Farkas utcai református templomot, a Bólyai házat és a Bánffy palota megtekintése még belefért időnkbe, de sietnünk kellett, hogy Kalotaszegre is jusson még idő. Nyugat felé az 1-es nemzetközi útra jutunk ki, az út mellett Kolozsmonostori-Kálvária a bencés kolostor apátsága látszik fent a dombon. I. Béla királyunk alapította 1060-ban. Gyalu az első nagyobb község, ahol a Kapus patak beleömlik a Hideg-Szamosba, innen lehet szép kirándulásokat tenni a Meleg-Szamos forrásáig érintve a hatalmas Tárnica és Bélesi-víztározókat. Innen látják el Kolozsvárt ivóvízzel és villanyárammal. A Kapus (Capus) folyócska mentén Magyarkapus már Kalotaszeg kapuját jelenti. Ennek a tájegységnek sajátságos népviselete népművészete és építészete van. Elérjük Kiskapust és Nagykapust ahol több helyen is érdemes megállni, mivel itt lehet válogatni, a szebbnél szebb kézimunkák és népművészeti tárgyak között. Segítettem túrázóinknak a vásárlásban és az alkuban, hogy ne vegyenek csak eredeti értékeket. Sajnos nagyon elrepült az idő s odébb kellett állni. Az úton sok szép faragott kaput és erkélyes-tornácos házat láttunk. A vízválasztó medence után Kőrösfőnél még megálltunk. A hágó tetejéről szép kilátás nyílik a vidékre. Itt ered a Sebes-Kőrös, uzsonnáztunk és ittunk a jó hideg forrásból. Innen már a szerpentineken lefelé tíz perc alatt a kalotaszegi vidék központjába értünk Bánffyhunyadra (Huedin). Másodosztályú relatív olcsó panzióban foglaltunk helyet, s este még jutott idő egy kisvárosi sétára is. Elhatároztunk, hogy másnap a néprajzi-múzeum helyett, bejárjuk Kalotaszeg legszebb részeit. Viszonylag járható utakon a várostól délre először Méregjón keresztül Havasrekettyére mentünk. Innen gyalog a Retyicelli-vízesést néztük meg. Visszafele elég rossz köves átkötő úton értünk Kalotaszentkirályra. Bár nagy a szegénység ez meg is látszik, mégis sok szép faragott portát, zsindelyes, tornyos tetejű házakat láttunk. Magyarvalkón, a vidék egyik legszebb bástyás várfalú református templomát találjuk. A csúcsíves stílusú kazettás mennyezetű templomot a 13sz.-ban építették Sajnos a vidék legtöbb romos állapotú temploma, felújításra szorul. Egy újabb gyönyörű nevű falu Magyargyerőmonostor következik, ahol a 13sz-ból eredő festői szépségű kerített templomot találunk. Karzatától a mennyezetig Umling Lőrinc és fia festette a 18sz.-ban. Az ősi családi címerek siralmas állapotban vannak. Ideje volna már a falusi turizmust ezekre a félreeső, de könnyen elérhető festői szépségű vidékekre is kiterjeszteni, talán ez segíthetne megmenteni a lepusztuló értékeket. Kiskalota és Nagykalota következett, még esteledte előtt fel kellett jutnunk a 748m-es Riszeg hegyre, ahonnan belátni az egész Kalotaszeget. A túrából kimaradt a Funtinel nevű havasi fennsík, ahol 1849 július 6.-án esett el Vasvári Pál a márciusi ifjúság egyik forradalmi vezére és hőse.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Szamos völgyén át]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1410426</link><pubDate>2006-01-09 18:24:52</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Almásgalgó különleges látványt nyújt, a Szamos szurdokában van a sárkányok kertjének nevezett homokkő 25m-es alakzataival, helybéli mesék és legendák témaadói. Beérünk Dézsre (Dej) a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyére. Itt találkoznak a Kis- és a Nagy Szamos, más néven a Hideg- és a Meleg Szamos.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	A templomnézés után fölsétáltunk a közeli dombon a nagy kiterjedésű temetőn át a Deákdombra, innen nagyon szép kilátás nyílik a városra. A hagyományőrző diákok ide jártak fel ballagás idején dalokat énekelni, hogy jól lehallatsszon a városba. Az idősek emlékei szerint még Ady diákéveitől indultak ezek az éjszakai szerenádok, mára már kihalt ez a hagyomány. Valaha itt írhatta a fiatal költő szép leíróversét,,Pipál a Meszes&#8221;.

	Délután a csoportunk kisbuszával fölmentünk a Meszes hegyre. A hegy lábánál hajdan kirándulásairól, majálisairól nevezetes Fenyves-erdő mára már felére zsugorodott, a környezet és természetrombolás miatt. A Gyilkos-domb is lepusztult, a forrásvizek elapadtak. Miközben megpróbáltuk megkeresni a Nádas-tó környékét elmeséltem egy régmúlt időkből származó Heléna-gödör legendáját, amelyet édesanyámtól hallottam először. A 700 m-es hegy tetejéről rálátni az Egregyi-medencére, e szép vidéken egy kis kitérőt tettünk Mojgrád felé, ahol egy kimerített gránitbánya mellett egy nagy római erődítmény nyomai látszanak. Fél órás út után a Szamos (Somes) parti Zsibó (Jibau) kisvárosba érkezünk. A Wesselényi család 1584-től kezdte felvirágoztatni az uradalmat, az állomáshoz közel W. Miklós kastélya látható. Sarokbástyás, manzárdtetős pavilonokkal bővített épület, sajnos elhanyagolt állapotú. A közeli dombtetőn áll a családi Kripta, itt nyugszik Wesselényi Miklós tíz gyermeke is. 1705-ben Zsibónál szenvedett vereséget II.Rákóczi serege, a csata melletti 422m-es hegyet Rákóczi hegynek nevezték el. Szép kilátás nyílik innen a Szamosra amint az, nagy ívben északnak fordul. Mi is északnak tartunk Debren és Szilágyszegen át, sajnos ezen a magyar lakta vidéken is, mára már csak szórványban élnek magyarok. Néhány Km-es letérővel, dimbes&#8211;dombos vidékre érünk, itt van Menyő. 89 decemberében a Romániai forradalom szikráját adó Tőkés László tiszteletest hurcolták ide Temesvárról. Piciny kis református templomába az óta is hűségesen járnak a hívek. A következő állomásunk Szilágycseh (Cehul Silvaniei) kisvárosa. Vára 1359-ből ered, ezt a Thököly várat sajnos már széthordták. Református templomát 1519-ben az a Drágfi János országbíró építette, aki a mohácsi csatában esett el kezében az ország zászlajával. Másnap mivel e lepusztult kisvárosban nem sok látnivalót találtunk, délnek fordulva a kanyargós Szamos mellett Désnek tartottunk. Egy órányi út után a Szamos Szurdokánál egyre jobban beszűkül, ez a hely Jósika Miklós, a magyar történelmi regény atyja, kedvelt helye volt, Abafi c. regényét írta itt. Kackó község következett, ahol 1848-ban Bem tábornok legyőzte az osztrák csapatokat. Almásgalgó különleges látványt nyújt, a Szamos szurdokában van a sárkányok kertjének nevezett homokkő 25m-es alakzataival, helybéli mesék és legendák témaadói. Beérünk Dézsre (Dej) a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyére. Itt találkoznak a Kis- és a Nagy Szamos, más néven a Hideg- és a Meleg Szamos. Régi bányaváros, sóbányáit II.Endre király nyittatta meg és e folyókon, a Tiszán át, szállították a jó minőségű sót. A város híres szülötte Pápai Páriz Ferenc, nagyenyedi tanár, orvos s a latin-magyar szótár szerzője. A főtéren megtekintettük a legnevezetesebb emlékművet a 14. századból eredő református templomot. A többször átépített, javított templom három részből áll, szentélye ferences jellegű, pillérei gótikusak, sekrestyéje hálóboltozatú, 1752-ből faragott koronás szószéke van. A templomtól északra esik a Báthori és Rákóczi fejedelmek egykori szállásháza, ahol később polgári iskola is működött. A városháza és a színház is régi emlékmű. A sok nézegelődés után pihenésképp egy sósfürdőzésben állapodtunk meg a városhoz közzel Désaknán a rómaiak által is használt sóbánya helyén, sós fürdőt találunk. Itt úszni sem kell tudni, hisz mozgás nélkül is fenntart a nagy sótartalmú víz. A közeli még működő sóbányák évente 2-300000 t. sót adnak. A múltban nagyon sok rab és nem túl régen politikai fogoly szenvedett és fejezte be itt életét. A közeli Szamosújváron volt a legrettegettebb erdélyi börtön, ahol a diktatúra idején sok ártatlan politikai fogoly pusztult el, innen vitték a rabokat kényszermunkára a sóbányákba, valamint a nem túl messzi szén és ólombányákba. Ellátogattunk a volt Martinuzzi-kastélyba. Az 1625 körül épült nagyméretű pentagon bástyákkal megerősített, számos átépítés nyomát őrző kastély elhanyagolt állapotban van. Vajon valamikor marad e még valami a megmaradt történelmi műemlékekből, amit meg lehet menteni az utókor számára? Egyelőre úgy néz ki, semmire sincs pénz, amit elődeink alkottak.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zilahon]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1400178</link><pubDate>2006-01-06 19:23:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Anonimusz szerint az Erdélyt elfoglaló magyarok egyik csapata, Zilah akkori helyén megpihentek, s innen folytatták utjukat nyugat felé.
A régi városközpont főterén megpillantottuk Fadrusz János, híres alkotását, amelyet 1902-ben készített. Wesselényi Miklóst ábrázolja amint kezét, egy paraszt vállán tartja, s derűsen ránéz.]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;
Utunkat folytatjuk a Szilágyság (Salaj) megyeszékhelye felé, újból fölkapaszkodva a varsolci tetőre, ahonnan gyönyörű körpanoráma nyílik a Mezőségre. Észak felé Szilágysomlyó dombos-lankás vidéke a nagy kiterjedésű gyümölcsöseivel. Délre a Meszes hegység 20 km hosszú vonulata, menetirányt keletre rálátni Zilah (Zalau) városára, amely egy 270 m magas katlan formájú fennsíkon terül el. A feljavított műúton gyorsan közeledünk a nagyon régen lakott terület felé. A rómaiak idején már lakták ezt a vidéket, főleg a Meszes hegység keleti csücskénél, Mojgrád mellett tártak fel egy hatalmas erődítményt. Az úton elmeséltem túrázóinknak, hogy a Meszes hegygerinc vonulatán a római birodalom védelmi céljaira gránitkövekkel kikövezett utat találtak. Anonimusz szerint az Erdélyt elfoglaló magyarok egyik csapata, Zilah akkori helyén megpihentek, s innen folytatták utjukat nyugat felé. A várost 1241-ben a tatárok feldúlták, majd 1601-ben Basta zsoldosai, 1703-ban Rabutin rácai égették fel. A sokat szenvedett város a Wesselényi korszakban virágzott fel. Az egyik legrégebbi utcán a Kraszna utcán érünk be a városba, többségében ez a városrész még ma is magyarlakta a másik két régi fő utcája mellett. Leparkolás után elindultunk körülnézni. A régi városközpont főterén megpillantottuk Fadrusz János, híres alkotását, amelyet 1902-ben készített. Wesselényi Miklóst ábrázolja amint kezét, egy paraszt vállán tartja, s derűsen ránéz. 1950 után többször megkísérelték a szobrot eltávolítani, vagy ledöntetni, de a zilahiak elhíresztelték, hogy alá van aknázva. Erre fel a szobor közelében elhaladó lefedett Zilah patakát többször átvizsgálták, az eredményt homály fedi, a lényeg az, hogy a szobor még áll, sőt nemsokára renoválják.
A szobor mögött van a volt vigadó épülete, ahol régen hatalmas bálok, szüreti mulatságok voltak. Jobbra van a városháza. Balra a parkban még csordogál a híres Angyalkás kút, amelynek magas vastartalmú ártézi vize csaknem 400 méterről jön fel. Mai napig csaknem száz éve innen hordták a helybéliek a jó ízű ivóvizet. A főtérről elgyönyörködünk a még most is hatalmas építménynek számító Wesselényi báró által, építtetett gimnáziumban. Itt tanult Ady Endre a gimnázium felső éveiben. Az épület előtt baloldalt Ady mellszobra, jobbra barátja, Góga román költő. Túrázó barátaimnak elmondtam, én is itt érettségiztem, s kedves nosztalgikus emlékek fűznek volt iskolámhoz, osztálytársaimhoz, tanáraimhoz, a városközponthoz, ahol felnőttem. Az épületről a hatvanas években tataroztatásakor eltávolították az összes magyaros jellegű dombormű-díszítéseket, tornyából kiszedték az órát, és a szélkakas helyett piros nyilat helyeztek fel, ablakaira vasrácsot tettek, így most egy korház benyomását kelti. Így lehet egy kissebség műemlékeit gyorsan tönkre tenni. Ebéd után csoportomat egy nagyon kellemes sétára hívtam meg. Felgyalogoltunk a dombon álló impozáns református templomhoz, amelynek templom kertjében oly sokat játszottunk, s akkor kőfalai és kőkerítései alkották a grundunkat. Sajnos a térség egyik legszebb és legnagyobb templomát eltakarták egy hatalmas banképülettel, az őslakosságnak még tiltakozni sem volt lehetősége. A templom 1246-ból ered, többször leégett. Az átépítések után alakult ki a mai formája, tornya 75 m magas. Még emlékszem kisgyerekként láttam a hatalmas harangjának a felhelyezését, hangja a Meszes hegy 700m-es csúcsáig elhallatszik. Sikerült az egyedülálló kialakítású templomot belülről is megtekinteni, hatalmas hármas, szimmetrikus megosztású hajója középen gótikus stílusú szentélyben egyesül. Az 1500 ülőhelyes méreteivel a legnagyobb erdélyi templomok közzé tartozik. A féltve eldugott régi címerek is újra felkerültek a falakra. Szintén egyedülálló a maga nemében a háromszög alakú címer dombormű. A református hívek új összetartó ereje sokat tett a templomért, a forradalom utáni változások bár sok nehézséget hoztak, mégis sokan járnak templomba, sokan házasodtak és konfirmáltak az utóbbi években.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Szilágyságon át.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1400122</link><pubDate>2006-01-06 19:13:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Még délelőtt a Kraszna völgyén át beérünk Szilágysomlyóra (Simleu), a megye második városába.
A város feletti Kesely-hegyen 3. sz.-ból származó gepida kincseket találtak, ezek az &#8222;Aranyfibullák&#8221; a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.]]></description><encoded><![CDATA[A Szilágyságon át.
Nyírábrányon át, utaztunk csoportunkkal az északközép Erdélyi Mezőség látványosságai felé. Margitta (Marghita) kisvárosán át a Berettyó mellett haladunk, Szilágynagyfalu (Nusfalau) letérő után hamar elérjük Szilágybagost (Boghis), ahol kellemes mezotermál gyógyvizes fürdő vár ránk, olcsó strandjával. Még délelőtt a Kraszna völgyén át beérünk Szilágysomlyóra (Simleu), a megye második városába. A város már a 13. Sz. &#8211;ból ismert 1876 &#8211;ig Kraszna vármegyeszékhelye volt. Itt több látni való is akadt. Gótikus stílusú Plébániatemplomát Báthori István 1532-ben építette, a somlyói vár romja már alig látható ezt Báthori Zsigmond építette 1597-ben. A város feletti Kesely-hegyen 3. sz.-ból származó gepida kincseket találtak, ezek az &#8222;Aranyfibullák&#8221; a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók. A közeli Somlyóújlakon a református templom mellett egy apácakolostor is működött. Siettünk tovább, hogy még délután elérjünk vendégváróinkhoz Krasznára (Crasna). Varsolcnál (Virsolc) kis időre megálltunk, itt víztározó épült a Krasznán, innen látják el a környék településeit ivóvízzel. Szép kilátás nyílik délre a 990 m magas Terbete hegységre, délkeletre pedig a Meszes vonulatára.
Kraszna hajdani ősi vára, régi településre utal. Itt élt a kiváló botanikus Cserey Farkas, nála vendégeskedett Kazinczy, aki az Erdélyi Levelek c. művében részletesen írja le az udvarház műkincseit, könyvtárát. 
Ismerőseim nagy szeretettel vártak, hatalmas parasztházaikban gyorsan előkerült a finom és erős szilágysági szilvórium, amitől még éhesebbek lettünk. De sebaj, a terülj &#8211; terülj asztalkát a menyecskék, olyan hamar elővarázsolták, hogy a harmadik pohárka Istenáldása, jóformán még le sem csúszott. Előételnek zöldségekkel főtt tyúkhús és aprólék volt tálalva, számunkra kevésbé ismerős leves volt a tyúkhúsos-csorba. Ez egy olyan kiadós leves, amely házilag korpából erjesztett ún. bors-sal savanyított. Íze nagyon kellemes, a különleges zamatokat a zeller és petrezselymen kívül, a lestyán és a szárított vargánya gomba adja meg. Az igazi meglepetés a banálisan klasszikusnak hitt töltött káposzta volt. Töltelékében a hús mellett füstölt sonka és kukoricadara volt rizskása helyett. Ez különleges ízt adott a nem túl fűszerezett kisméretű jól megfőtt töltelékeknek. A házi tejföl pedig inkább a tejszínhez állt közelebb.&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
Később a moccanni alig tudó csapatunk, miközben egyfolytában a háziakat dicsérte, előkerült a 4 éves vörösbor is. Az értünk érkezett tiszteletes urat nem volt szívünk visszautasítani, így néhányan vele tartottunk a református templom megtekintésére. Gótikus stílusú 1391 -ből származó templom 40 m magas sisak-tornyával négy fiatornyával igen impozáns építmény. Gyönyörű festett mennyezete 1736 &#8211;ban készült, 15 m hosszú hajója alacsonysága ellenére is az orgona megszólalása után jó akusztikájúnak mondható. A valamikori Kraszna-község lakossága többségében magyar volt, ma azonban ez az egyensúly felborult, a tiszteletes úr elmondása szerint vannak jó hírek is. Egyre több magyar gyerek konfirmál és házasodik templomban, a nehéz pénztelenség ellenére is a kulturális élet fejlődik, kórus, tánc-csoportok is működnek, néha turnéznak is, ha érkezik támogatás.
Mire visszatértünk a házigazdákhoz, csapatunk lustábbik fele már javában nótázott az időközben összeverbuválódott tárogatós és hegedűs kíséretével. A hosszura nyúlt esti nótázás és ismerkedések után kellemes nyugovóra tértünk, majd holnap a megyeszékhely felé vesszük utunkat.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szatmár környékén]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1382270</link><pubDate>2005-12-31 16:35:15</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	A barangoló turista szíve, torka elszorul látván a sok rtéket, emléket pusztulni vagy átalakítva, s más kezekre jutva. Népünket feldarabolók a Trianoni tragédiával sújtottak ránk, amit máig, sem az ítélethozók, sem az ebből hasznot húzók nem enyhítettek rajtunk!
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Naplemente után a Fernezely tó felett úszó köd gyönyörködtetett bennünket, sokat nem lehetett álmélkodni, mert sürgősen indulnunk kellett, ha még sokat akarunk látni Erdélyország északi részén. Elég rossz bekötőúton mentünk rá a 18-as főútra, Máramarosszigeten (Sighetul Marmatiei) már nem álltunk meg, de Szaploncát (Sapinta) nem hagyhattuk ki. Ennek a híres vidám temetőjében vannak a színes fejfák, amelyeken vicces rigmusok és vidám verses halotti búcsúztatók feliratai olvashatók. A felvidult csapatunk a Tisza felé vette útját, egy határ menti kisvárosba Técsőre érkeztünk, itt folyik át a Tisza Ukrajnába. Mivel a kisváros nem nyerte meg tetszésünket, déli irányba fordultunk a Huta-hágón át az 1000 méteres Fenyér hegy alatt egy szép helyen uzsonnáztunk.

	Avasfelső (Negresti-Oas) kisvárosában álltunk meg, mivel itt van a térség népművészeti központja, gazdag múzeumát érdemes megtekinteni. Szinérváraljára (Seini) mentünk tovább, itt megtaláltuk Erdősi Sylvester János bibliafordító szülőházát, aki az első Magyar nyelvtant is írta 1540 körül. Szinérvár széthordott romjait az Apa hegyen, csak nyomokban lehet fellelni. Ebédidőre Aranyosmeggyesre (Mediesu Aurit) értünk, a helyi lelkész bemutatta nekünk a Báthoriak által épített református templomot. Benne van a Wsselényiek sírboltja. Itt tudtuk meg, hogy még mit érdemes megnézni a környéken.

	A várkastély még 1278-ban épült, többször lerombolták, több gazdája is volt, majd 1732-ben Wesselényi Ferenc is épített itt várkastélyt de a hitleri csapatok lerombolták. Délután még belefért a programunkba a közeli Szatmárnémeti megyeszékhely. Ezt a várost ezer táján Gizella királyné alapította ide telepítve a német vadászokat. Tatárjárás után IV. Béla újraépítette, 1535 után a reformáció jelentős központja lett. A viszontagságos történelmi idők ellenére a környéken 23 sváb falu jött létre. Szatmárt (Satu Mare) sokat látogatta Petőfi, gyakran járt Pap Endre költő barátjánál, majd innen járt át Erdődre, szerelméhez, Júliához. Az óvárosban szép és fontos emlékművek bizonyítják történelmünk folyamatosságát. A püspöki székesegyház klasszicista-barokk stílusú, impozáns építmény. A volt Vécsey-házban írták alá 1711-ben a szatmári békét, amely jelenleg múzeum. A reformátusoké az érdekes Láncos templom, ennek szomszédságában van a magyar gimnázium. Még volt időnk leugrani Erdődre is, ahol olcsó szálláshelyet is kaptunk. Vacsora után még megnéztük az emlékhelyet, ahol 1847. szeptember 8-án, az akkori vár kápolnájában keltek egybe Petőfi Sándor és Szendrei Júlia. Erdőd jeles szülötte volt Bakócz Tamás esztergomi érsek. A községben gyógyfürdő is van. Csoportunk fürdőzni kívánt, de sajnos ezt már lekéstük. 

	Másnap reggel a határ menti Nagykárolyba mentünk. Belvárosa őrzi a magyar jelleget, itt még sok magyar él. Az oklevelek 1335-től emlegetik a várost. A város központi parkjában van a múzeum. Mátyás alatt épült s a Károlyiak kastélya volt, most lovagvárnak néz ki. A volt piarista rendház falán Révai Miklós nyelvtudós emléktábláját láttuk, Ady Endre is idejárt a gimnázium első négy osztályába. Itt ismerte meg szerelmét a Szarvas fogadóban rendezett megyebálon 1846 szeptember 8-án. Nagykároly megyeszékhely is volt, a megyeháza épületében 1832&#8211;ben volt főjegyző Kölcsey Ferenc Sok híres személy élt e régi városban, így Kaffka Margit író, Károli Gáspár bibliafordító. 

	Délután már tovább mentünk, a városnézés fáradalmait a kisbuszon pihente ki a csapat. Érmindszenten megálltunk, ahol Ady Endre született 1877-ben. Itt Adyfalván az emlékmúzeumot néztük meg, sok turista látogat el ide ebbe a kúriába, olyan ez, mint egy kis zarándokhely. Csupán 20 Km-re ide, van Sződemeter, (Sauca) ahol nemzetünk egy másik nagyja Kölcsey született, a Magyar Himnusz írója. Hosszú lenne a sora a további nagyjaink felsorolásának, akik e térségben születtek, vagy éltek. A barangoló turista szíve, torka szorul látván a sok értéket, emléket pusztulni vagy átalakítva, s más kezekre jutva.&nbsp; Népünket feldarabolók a Trianoni tragédiával sújtottak ránk, amit máig, sem az ítélethozók, sem az ebből hasznot húzók nem enyhítettek rajtunk. 
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Máramarosban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1377810</link><pubDate>2005-12-30 13:54:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Beértünk Máramarosszigetre (Sighetul Marmatiei) a faipari központba. Ez kb. 60 ezer lakosú város, régen megyeszékhely is volt. IV. László románokat telepített ide a tatárok elleni védelmekre, a vajdáik leszármazottjai a Drágfiak, magyar nemességet kaptak. A Drágfiak elődei alapították Moldvát a 13. Sz.-ban. A város gótikus stílusú református temploma 14. sz. &#8211;ból ered, a kultúrpalotát érdemes még megnézni, valamint a nőnevelés úttörőjének Lővey Klárának sírját.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Csoportunk úgy döntött, hogy egy tisztálkodással egybekötött fürdőző napot tart, ezért Borsafüredről (Baia Borsa) korán indultunk tovább a 17&#8211;es műúton Rónaszékre. Fürdőjének sós vize mozgásszervi, idegrendszeri és női betegségeket gyógyít. Már 1766 óta iszapfürdőjét és földalatti tavát is kihasználják. Még délelőtt az Iza völgyében egy kis kitérőt teszünk, mivel az egymást érő kis falvakban a máramarosi építészet remekművei találhatók itt. Váncsfalván, Nánfalván, Szurdok és Rozálifalván a falutemplomok sokasága még a 17-18 sz. &#8211;ban épültek. Hegyes fatornyaik, zsindelyes faházaik kecsesen az ég felé törnek. Ha elgondoljuk, hogy bizony szeles, telek is előfordulnak itt, aerodinamikai remekműveknek is tekinthetők ezek a templomok. Kár, hogy pénzhiány miatt, az idő fogai nagyon megviselték az építményeket, az embereket, helyi ácsokat is alig érdeklik a fából készült alkotások. Bezzeg bádoglemezes ortodox templomok erre felé is gombamód szaporodnak, bár nincs annyi hívő, aki nagyritkán megtöltse őket.

	Farkasrévnél értünk le a Tisza völgyébe és egy szép kis fogadóban ebédeltünk az Iza folyó partján. A sors által megtört de kedves emberekkel találkoztunk, akik románul de magyarul is különleges tájszólással beszélnek. Beszédükben sok az &#8222;ú&#8221; toldalék, beékelés, ezért is illik rájuk a megnevezés: -ők a maramúk. Beértünk Máramarosszigetre (Sighetul Marmatiei) a faipari központba. Ez kb. 60 ezer lakosú város, régen megyeszékhely is volt. IV. László románokat telepített ide a tatárok elleni védelmekre, a vajdáik leszármazottjai a Drágfiak, magyar nemességet kaptak. A Drágfiak elődei alapították Moldvát a 13. Sz.-ban. A város gótikus stílusú református temploma 14. sz. &#8211;ból ered, a kultúrpalotát érdemes még megnézni, valamint a nőnevelés úttörőjének Lővey Klárának sírját. 

	Miután megnéztük az Iza folyó beömlését is a Tiszába, útra keltünk Dél felé a 18-as úton Nagybánya (Baia Mare) felé. A Gutin-hágó felé menet következik Breib falu, amelynek a 16. Sz. &#8211;i fatemploma és sósfürdője híres. Aknasugatag sóbányájáról nevezetes, Krácsfalván és Deszén a két-házomszáz éves máramarosi faragású fakapukban lehet gyönyörködni. Ezután elérjük a nagy szerpentint, amelyik felkapaszkodik 980 m-re. Balra a Kakastarélynak nevezett gerinc tűnik fel az 1445 m-es Gutin csúccsal, jobbra Rozsály csúcs az 1300 méterével.&nbsp; A hosszú árnyékok már a közelgő estét hirdetik, a hegyekben hamarabb sötétedik. Felsőbánya felé közeledve letérünk a Bóditóhoz vezető útra és a 730 méteren lévő Mogosa turistaházhoz érkeztünk. Később még jutott idő egy esti sétára is a festői környezetben.&nbsp; 

	Másnap már kipihenve Észak Erdély legnagyobb városát néztük meg, Nagybányát.(Baia Mare) Déli fekvésű festői vidéken a Zazar völgyében terül el, ahol megterem a szelídgesztenye és a mandula. Nem hiába alakult itt ki és lett híres a nagybányai festészet. Erről tanúskodik a művésztelep is a városi parktól északra. Hollósi Simon alapította 1896-ban, majd vele együtt Réti István, Ferenczi Károly, Iványi, Thorma lettek híres festőművészek. A város már 250 ezres lélekszámra duzzadt, a magyarok már csak kissebségben élnek. II. Géza 1142-ben szászokat telepített ide a nemes érc bányászata miatt. A város főterét egy tucat műemlék épület övezi, így: a Szilágyi Erzsébet háza, Lendvay Márton színművész háza, a Minorita templom, a Szent István torony a város címerével, az Öreg fogadó épülete, a Pénzverő ház, stb. A városnak botanikus és állatkertje is van. A városnézés után a közeli Koltóra ruccantunk ki, itt van a Teleki-kastély, a Teleky sírhely, Petőfi somfája és emlékszobája. Annakidején nagy költőnk Petőfi Sándor arra kérte meg Telekit, hogy itt tölthesse mézesheteit. 1847 szeptember 9-én érkezett meg feleségével, a hónap végéig 28 költeményt írt itt, köztük a gyönyörű &#8222;Szeptember végén&#8221;c versét is. 

	Ezután ellátogattunk a Fernezely völgyébe, ahol az 57 méter magas duzzasztógát 4 Km hosszú tavat hozott létre. A Firiza tó szép üdülői környezetben Nagybánya ivóvízkészletét tárolja. A környékén sok kis magán üzlet van, a kemping is olcsó szállást biztosított.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csalhó felé]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1377714</link><pubDate>2005-12-30 13:33:29</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[Csalhó csúcsig változatos és egyre szebb volt a kilátás. Az 1907 m-es csúcsról déli irányba szinte rálátni a Békás-szoros szikla szurdokára, nyugati irányba a Gyergyói-havasok vonulata, északra pedig a Besztercei havasok vonulatai tárulnak elénk.]]></description><encoded><![CDATA[Erdélyország északkeleti határai felé vettük utunkat a Tika patak mentén Beszterce-hegység felé. Ezen az 1200 méteren átmenő Borgói-hágón át, Bem tábornok a győzelem után 1849-ben nyomult át Dél Bukovinába, hogy az ottani lakosságot is megnyerje a forradalom számára. A régészek megállapították, hogy ez a hágó már a rómaiak idejében is stratégiai jelentőséggel bírt.
Marosborgó és Tihuca között az út mellett állt egy óriásfenyő, amit hajdan a Fenyők Királyának neveztek. Forráskő üdülő után az 1227 m-es tetőn csodálatos körpanoráma nyílik a vidékre. Dorna Vátra (Vatra Dornei) kisvárosát már a Beszterce (Bistrita) és a Dorna folyók szelik át. A folyó felső szakaszát Aranyos Besztercének nevezik, régen aranyat mostak ki a medréből. A folyó völgye végig nagyon szép, főleg kanyonjai és szurdokai impozánsak. Mielőtt a folyó Délnek fordul, látható a vulkanikus hegyeken álló Ráró csúcs, a fejedelemasszonyról elnevezett kövekkel.&nbsp; Ez a természeti rezervátum a Szlatiai (Slatina) őserdőt is magába foglalja. A szépséges Beszterce mentén 90 km-t ereszkedünk lefelé, amíg elérjük a hatalmas Békás (Bicaz) mesterséges tavat. A 60 Km hosszú és 30 m átlagmélységű tározó látta el vizienergiával Románia első és legnagyobb vízierőművét. A 19. sz. -ban amikor még a folyó vadul rohant a völgyek felé, bátor tutajosok úsztatták le a szálfenyőket a fafeldolgozók felé. 
Bár gazdag vizhozamu folyók táplálják a tározót, a száraz évszakok miatt a vízállás elég alacsony. A tavon rendszeres hajójáratok vannak. A tó mélysége a gátnál gyakran meghaladja a 90 métert. A tó kerülgetése helyett inkább a gyalog túrázást választottuk, ezért bár a távolság a csúcsig csak 4 Km, a magaslat miatt idejében el kellett indulni.&nbsp; Több mint 1000 m-es szintkülömbséget nagy erőfeszítés árán lehetett megtenni, de megérte, mert a Csalhó csúcsig változatos és egyre szebb volt a kilátás. Az 1907 m-es csúcsról déli irányba szinte rálátni a Békás-szoros szikla szurdokára, nyugati irányba a Gyergyói-havasok vonulata, északra pedig a Besztercei havasok vonulatai tárulnak elénk. Késő délutáni látvány: a megmászott csúcs árnyéka, átszaladt a Békás tó vizén, feledhetetlen emlékként őrizzük, azzal a bosszúsággal, hogy a fotógép a minimálisra szűkített felszerelés miatt lent maradt. Szerencsére a kőből épült menedékházban egy szerény ellátással másnapig elvoltunk.
Reggel korán kellett leereszkedni a völgybe, mert még délelőtt a 15 sz. műúton továbbmehettünk kocsival a Kis Beszterce mentén. Péntek falva közelében újra átlépjük Erdély északkeleti határát, Gyergyótölgyesnél (Tulghes) felkapaszkodunk 900 métere Borszék (Borsec) kisvárosába. Innen a híres üdülő 2 Km -re van a völgyben. A fürdőhely medencéjében több mint 30 ásványvízforrás található különböző ásvány összetétellel. A gyógyforrások vizeit vérszegénység, idegbántalmak, vesebántalmak, emésztési betegségek, gyengeség, ellen alkalmazzák. A P.J.Curie nevű forrás vize kissé radioaktív tartalmú ezt enyhe sugárterápia helyett alkalmazzák. A magas szénsav tartalmú bő hozamú borvíz kutakból naponta 20.000 palackot töltenek meg. A városban üveggyár is működik. Ezt a helyet már a rómaiak is látogatták, az értékes csípősvizet eleinte pezsgőfürdőzésre használták. A helység kiépítése csak 1750 után kezdődött el. Túrázóink megjegyezték, hogy mára már a jellegzetes fapavilonokat, kőpanziók és terápiahotelek kezdik kiszorítani, a túlzsúfoltság miatt így megváltozik az üdülő látványa, hangulata. Az üdülőkben sok magyar család él, sok más helybéli is beszéli a magyar nyelvet, a városban nagyobb számban élnek már románok, de közülük is sokan megtanultak, vagy legalábbis értenek Magyarul, a fiatalság angolul is tanul.
Utunkban Maroshévíz (Toplita) felé újra elénk tárultak a siralmas látványú erdőirtások.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Besztercén]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1337931</link><pubDate>2005-12-17 19:59:11</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[
	Az erdészektől tudtuk meg, még léteznek errefelé olyan ősfenyvesek amelyeken emberfia puszta kézzel, nem tud áthatolni. Ez jó jel, mert barangolásaink folyamán már rábukkantunk ilyen érintetlen természeti helyekre.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Székelyföldet elhagyva, Erdély északi nevezetességei felé vettük utunkat, Szászrégent (Reghin) elhagyva szász alapítású községbe érünk. Hajdan Tekendorf néven ismert borvidéki kisváros volt, szép nagy épületekkel, piacán evangélikus templommal. Északabbra Harinán megpillantjuk a környék legjelentősebb evangélikus templomát a háromhajós Árpád-kori bazilikát a 13. századból, belső aszimmetriái miatt építészeti remekmű. Szeretfalvánál (Saratel) az út leágazik ÉK felé Besztercére (Bistrita). Érdemes egy kicsit elidőzni Kerlés határában, ahol a Cserhalom nevű domb található. A hely arról híres, hogy 1068-ban Salamon király itt semmisítette meg a betört úzokat. Szt. László legendája is kapcsolódik e helyhez, amikor László megszabadított egy magyar leányt a kunok kezéből. Ez a jelent sok régi erdélyi templom freskóin meg van örökítve. Megérkezünk Besztercére, az ősidők óta lakott hely most megyeszékhely, könnyűipari főleg faipari központ. A várost II. Géza által betelepített szászok alapították a 12. szézadban. Vendéglátóink bemutatták a történelmi eseményekben és műemlékekben gazdag várost. Megtudtuk, hogy 1891-ben megtalálták a &#8222;Besztercei szójegyzéket&#8221; amelyben 1300 régi magyar becses nyelvemléket találtak Szlavóniai György kézírásával. A belvárosban nagyon szép régi keletű felújított főtér van. Itt vannak a Lábas-házak, régi kereskedelmi építmények. A 75 m magas tornyú szász evangélikus templom, benne a XVI. századi&nbsp; szószékkel és régi keleti szőnyegekkel.&nbsp; A régi ezüstművesek értékes portékái a múzeumban láthatók. A középkori városfal megmaradt része a Bognár-torony, a központi park mellett látható. A várost a Beszterce folyó szeli át, valamikor legendás hírű tutajosok szállították le a magas havasokból a fenyőfákat, ma már a sok vizierőmű miatt a folyóban alig van víz, és az is inkább szennycsatornává lett. Egy olcsó és romantikus utazást lehet tenni vasúton, csodaszép vidékeken csupán 30 Km-re fel Borgóra. Ezt inkább másnap kocsival tesszük meg, de addig este még föl kel menni a Várhegyre. Innen 670 méterről szép kilátás nyílik a városra, a vidékre. Itt álltak régen a Hunyadi János várának romjai, amelyek már csak nyomokban lelhetők fel. 

	Korán kell elindulni, hogy a szépséges Beszterce völgyén végig eljussunk a Borgói (Birgau) havasokba. Errefelé minden településnév -borgó jelzővel van ellátva. A 800 m-es hágón Kolibicára ágazik le az út, a víztározó környékén turista központ van. Itt lehet vásárolni a magashegyi halak legfinomabb pisztráng fajtájiból. A pisztrángot bárhogyan is elkésztve finom csemegét kapunk, a hazai árak 1/2- ért lehet hozzájutni, rendszerint rántva foghagymás öntettel szolgálják fel. Számtalan más módon elkészíthető. Viszont társaságunknak a szabadban nyárson sütött, natúr módon ízlett a legjobban. A környékről sok turistaút vezet a Borgói havasok és a magasabb Kelemen havasok nevezetességei felé. A Kis-Beszterce csúcs 1990 m, az Istenszéke csak 1350 méteres, és itt található egy szék formájú természeti képződmény. Védett nemzeti parkban található a 12 Apostol sziklaképződménye, melyek alakban, formában de grandiózus méretekben is, hasonlítanak az Apostolokhoz. A Borgói-hágón át műúton lehet eljutni E-K Erdély 1230 m-es határához, innen már Moldvába vezet az út, le a Dorna Vátra (Vatra Dornei) völgyébe. Az erdészektől tudtuk meg, még léteznek errefelé olyan ősfenyvesek amelyeken emberfia puszta kézzel, nem tud áthatolni. Ez jó jel, mert barangolásaink folyamán már rábukkantunk ilyen érintetlen természeti helyekre. De ki tudja meddig, az erdőirtás egyre riasztóbb méreteket ölt!

	Bár megszoktuk már a kellemes tiszta jó levegőt, de a magashegyi fenyvesek esti illatánál jobb s talán egészségesebb a világon nincs.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A Békás-szoros]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1337908</link><pubDate>2005-12-17 19:56:15</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[Barangolásaink folyamán ráéreztünk, Erdély nemcsak különleges, barátságos tájai, legendái, meséi, hagyományai miatt szép, hanem a megunhatatlan sokoldalúsága miatt is. A sokféle tájegység mégis egy jellegzetes nagy egységet alkot, ezt nevezik hagyományosan Tündérországnak.
]]></description><encoded><![CDATA[Barangolásaink során a Keleti Kárpátok látványosságait is célba vettük. Csikszeredáról a 12 -es főúton 70 Km-t kell kocsikázni Gyergyó vidékig. Először Mádéfalván volt érdemes a Mádéfalvi Veszedelem emlékművét megnézni. Az osztrák zsoldosok 1764-ben székelyirtást végeztek, ekkor menekült el sok székely Moldvába. Csíkrákoson a pogányvár romjai láthatók, valamint a 12. századbeli erődtemplom. Csíkdánfalván híres fazekas központ van, fekete kerámiát és minőségi csergeszőtteseket készítenek. Az út itt az Olt-völgyén vezet még egy darabig. Balánbányán át alig pár Km van még, az Olt forrásáig, amelyik a Fekete-Réz és a Nagy-Hagymás hegy között ered. Alig 10 km-re tőle délre a Maros forrása van, Marosfő (Izvorul Muresului) magaslati üdülőhely közelében. A forrás kiépített turisztikai látványosság, közelében ifjúsági tábor működik. A felcsíki medence északi vége felé nagyon szép a kilátás, Vaslábon és Gyergyóújfalun az út mellett ásványvíz kút vize csorog. Megérkezünk Gyegyószentmiklósra (Gheorgheni) A 14. században alapított város ma faipari központ, muzeumában gazdag népművészeti, régészeti, erdészeti gyűjtemény látható. A Gyergyói-havasokon át 1250 m-re a Pongrác-tetőre emelkedik fel az út, innen már egyre impozánsabban látszanak a Békás-szoros sziklái. Szédítő szerpentineken vezet le az út a völgybe a nemzeti park területére. 
Itt először a Gyilkos tó látványa gyönyörködtet, háttérben az Oltárkő (Piatra Altarului) 1200 m-es égre törő sziluettjével kápráztat el. Földcsuszamlás által 1838-ban keletkezett, elzárta a Békás patak útját. A közelben van a Gyilkos hegy 1384 m, a Nagy Cohárd 1507 m és a Likas hegy 1670 m es csúcsaival. A tóból, a fenyők megkövesedett törzsei kandikálnak ki, a vasoxidos meszes víz konzerválta el őket. Különleges élmény csónakázni a tavon, majd egy tanösvényen körbe lehet sétálni. Kiépített üdülőhely és kemping gondoskodik a turistákról. A tóból kiömlő csobogókon át a patak beszorul a völgybe és a műút mellett halad tovább egyre szebb helyeken át. Néhol eltűnik majd vad tajtékkal tér vissza a meredek sziklák között. A műút szerpentinjeivel hirtelen leejt, gyalogosan csak az út szélén lehet haladni. Érdemes volt az egész szorost végigsétálni, a gépkocsik is csak lépésben haladhatnak. Az Ördög kapuján át alig egy gépkocsi fér el a sziklába vájt úton, egy km-el lejjebb a Pokolnak nevezett rész a legvadabb. Van, ahol az út a sziklák alatt halad el, egy helyen pedig alagút is van, amelyik mellett egy nagyobb magasabb alagút épül. Több helyen jéghideg karsztforrás vizét lehet inni, a sziklák falain több helyütt tele van szikla szögekkel, itt hegymászók gyakorolnak. Három helyen nagy parkoló van kiépítve, sajnos kevés a hely, mert a hosszú bazársorok feltöltik s a völgy hangulatát megváltoztatják. Rengeteg a szép népművészeti árú de ezek között sok a giccses holmi. A környékbelieknek ez az egyetlen megélhetési forrásuk, a székelyektől gyümölcsféléket erdei gombát, havasi málnát, áfonyát érdemes vásárolni. Szinte a szoros végéig elkísér az Oltárkő gyönyörű látványa. A természet oltára ez, úgy néz ki minden irányból, mintha egy hatalmas kőoltár volna, rajta kereszttel.
Nagy a turista forgalom nyáron, főleg főszezon idején. Sajnálatos hogy kevés a szeméttároló. Egész körutunk folyamán elkísért bennünket a szemét kellemetlen jelenléte, még sokat kell tanuljanak az emberek a környezetvédelemről. Utunkat folytatva 20 km -t gépkocsival tettünk meg. Érdemes volt megtekinteni a Keleti Kárpátok közepén a Békás (Bicaz) vízierőművet, amelyik a 60 Km hosszú víztározójával és 120 m magas gátjával az első nagy erőmű volt Erdélyben.
Barangolásaink folyamán ráéreztünk, Erdély nemcsak különleges, barátságos tájai, legendái, meséi, hagyományai miatt szép, hanem a megunhatatlan sokoldalúsága miatt is. A sokféle tájegység mégis egy jellegzetes nagy egységet alkot, ezt nevezik hagyományosan Tündérországnak.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az ezeréves határnál]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1337890</link><pubDate>2005-12-17 19:53:26</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[
	A mondák és írások szerint egy évezreddel ezelőtt nem lehetett úgy átmenni az erdélyi medencén, hogy az erdőket huzamosabb ideig elhagyja a vándor. A Kárpát-medence Transilvánia latin eredetű elnevezése is szó szerint lefordítva &#8222;átal-erdőséget&#8221; jelent.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Bár nem volt tervünkben, hogy egyre keletebbre barangoljunk Erdélyországban, mégis az eleink iránti nosztalgia a gyimesi tájak felé vezérelt. Bár már többször ereszkedtünk le a Csíki medencébe a Tolvajos hágón át, a hargitai vidék egyre kedvesebb lett számunkra. Az út Csíksomlyó közelébe vezet és rögtön letér jobbra Csíkdelne felé, itt kezdődik az emelkedő fel a Csíki-havasokra. Csíkszentmiklós, Szépvíz eredeti szépségű régi székely falvak, mintha a trianoni idők előtt járnánk a történelemben. Az út a hágóra fel 1300 m magasra vezet a Pogány havasok felé.

	Érdemes volt a hegygerinci parkolónál megállni és egy kis gyalogtúrát tenni a Szellőtető felé. Innen nyugat felé az Erdélyi medence pereme látszik, hasonlóan úgy, mint ahogy honfoglaló őseink azt láthatták, azzal a különbséggel, hogy akkor mindenfelé ősfenyvesek voltak. A mondák és írások szerint egy évezreddel ezelőtt nem lehetett úgy átmenni az erdélyi medencén, hogy az erdőket huzamosabb ideig elhagyja a vándor. 

	A Kárpát-medence Transilvánia latin eredetű elnevezése is szó szerint lefordítva &#8222;átal-erdőséget&#8221; jelent.

	Napkelet felé a Gyímesi medence, a Tatros völgyére néz, jelenleg erre nagy kiterjedésű legelők kaszálók láthatók. Kisbuszunkkal a szerpentinen ereszkedtünk le a Gyímesi szorosba, ahol a (Tatros) Tarhavas folyik, északra az 1670 m-es Tarhavas csúcsa látszik. Gyímesfelsőlokon körülnéztünk a Makovecz műépítész tervezte, pár éve épült iskolában és kulturális központban, ahol gyerekek nyári alkotótábora is működött. 

	Letáboroztunk, amíg a csapatunk anyukája Gizike főzte a bográcsos ebédet, felderítőútra indultunk. Érdemes volt végigmenni a falu egyik szűk utcáján, ahol szebbnél szebb régi házakat, portákat, kisgazdaságokat láttunk. Itt még zsindelyes tetejű házikók is vannak. Egy völgybe vezetett az út, ahonnan egy lerombolt erődítményhez lehetett felkapaszkodni, ádáz harcok dúltak itt a 2. Világháború végén, a stratégiai jelentőségű völgyben megy át a vasút Moldvába, egy nagy viadukt romjai is látszanak még. 

	Ebéd után Palánkán (Palanca) majd Gyímesközéplok-on néztünk szét, megkerestük a sokat emlegetett ezeréves határt. Tulajdonképpen a Tatros folyó mellett a szorosban van Erdélyország legkeletibb Rákóczi vár romja. Néhány falmaradvány és egy bástyarész maradt még meg, 105 lépcsőn lehet ide feljutni. Innen is szép kilátás nyílik a völgyre. Keletebbre már nem volt időnk eljutni. A csángók földjére, egy másik alkalommal majd innen &#8222;csángálunk el&#8221; tovább. A környéken, több helyen is van borvízforrás, s ami még kellemesebb, hogy többségében magyarlakta vidékek ezek, a helybéliek a szép régi magyar nyelvet beszélik, székelyesen, csángósan. Estére egy nagyon kellemes, nyugodt kis völgyben rábukkantunk a Sötétpataka fürdőre, ahol olcsó szálláshelyet is kaptunk. Hagyományos fürdője van. Fatüzeléssel melegített fürdőjét egy vízkerék meghajtású szivattyú látja el vízzel. Ezt nem hagyhattuk ki, hogy a nagyméretű kádakban pezsgő ásványvízbe ne lubickoljunk egy nagyot, alig fél Euró összegért. Aki igazán pihenni, gyógyulni szeretne, ilyen nyugodalmas helyre kellene eljöjjön, távol a civilizáció ártalmaitól.&nbsp; 

	Másnap borvízzel is feltankolva már más tájegységek felé vettük utunkat, miközben újra megcsodálhattuk a Sveichez hasonló vidéket. A legelőknél megálltunk és percekig némán bámultuk, hogy a 45 fokos hegyoldalon milyen kitartóan és összehangolt szakértelemmel kaszálnak a legények. Ezektől a kőkemény, eleink hagyományai szerint élő erdélyi emberektől tanulhatnánk kitartást, összefogást, békességet, jókedélyt, életkedvet. Tapasztalatainkat gazdagítva tovább folytattuk barangolásunkat.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Borvíz kóstolón]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1337868</link><pubDate>2005-12-17 19:48:50</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[Erdélyországban az ásványvizet - borvíznek nevezik. Vannak akik, azért mert úgy oltja a szomjat mint a bor, mások szerint a borba való, így ízletesebb fröccsöt készíthetnek.]]></description><encoded><![CDATA[Erdélyországban az ásványvizet - borvíznek nevezik. Vannak akik, azért mert úgy oltja a szomjat mint a bor, mások szerint a borba való, így ízletesebb fröccsöt készíthetnek. A valóságban azonban a legtöbb borvíz a nagy ásványtartalom miatt megváltoztatja az italok izét, a szörpöknél még színváltozást is okoz. Egész Európában a legtöbb ásványvízforrás Erdélyben található. Csak Székelyföldön több mint 1500 forrás van, ezeket legalább egy tucat kategóriába lehet sorolni, ásványtartalmuk, kémhatásuk, gyógyhatásuk szerint. Vannak, akik legalább 20 féle ásványvizet tudnak felismerni csupán az ízük szerint. Csoportunk túrázásai során több ilyen forrást és gyógyvizet ismertünk meg. Ilyen volt a Hargita Gyöngye gyönyörű környezetben lévő üdülőhely forrásainak a vize, ahány annyi féle. Kár, hogy elhanyagoltak a források környéke, leromlott a kutak állaga és sok a szemét. A Vlahica-Gyöngye mezotermál ásványvize fürdésre alkalmas, strandot működtetnek vele, kellemes volt ásványvízben fürödni. A Cseretetőn átvezető műút 800 m-en Kalibáskő-n át vezet. Közelben található a Festőborvíz, nevét onnan kapta, hogy a nagy ásványtartalom de főleg a vasas sók miatt vöröses barnára festi a patakot, a völgyben a kövek pedig, a sárga, narancs, barna minden árnyalataiban csillognak. A Tolvajos hágó 977 m-re emelkedik fel, innen pompás kilátás nyílik a Csiki medencére. A távolban Csikszereda látható, a szerpentinen lefelé egyik kanyarból már É-K-i irányba a Csiksomlyói hegyoldal is látható. A Csiki medence szívében ez a 60 ezres lakosú város még mindég többségében magyarlakta. A város Északi oldalán van a környék, de az erdélyi történelem egyik leghíresebb középiskolája, több mint 300 éves és Márton Áron nevét viseli. Itt születtek meg a Csiksomlyói misztériumok, ide járt Gábor Áron is. Mellszobra a liceum előtt látható, készítője a híres szobrászművész Bodó Levente egyik vendéglátónk a szentesegyházi házigazdánk. A városszéli ferences templom 1800-ban épült híres búcsújáróhely, benne a nevezetes könnyező Mária szobor. Fenn a Kissomlyó dombon áll a nagyon régi Szalvator kápolna melynek alapkövei, még Szt. István koráig vezetnek vissza. A Pünkősdi-búcsú körmenetét mindig a moldvai csángók vezetik, legutóbb már fél millió magyar gyűlt itt össze. Az Összmagyarság számára az elmúlt évtized legnagyobb találkozó és zarándokhelyévé vált, ahol hitet, szeretetet, kitartást lehet nyerni a magmaradásunkra. A 12 stáció tövében az út mellett finom izletes erősen szénsavas borvíz forrás található. Csoportunk felgyalogolt a Kissomlyói-domb tetejére, itt érdemes volt felmászni a acélszerkezetű kilátóra, ahonnan belátni az egész Alcsiki-medence környékét. Északra ellátni a Nagyhagymás csúcsáig. Keletre az 1300 m-es Szellőtető látszik, ez választja el a Gyimesi-medencét, amelyen át a csángók vidékére lehet eljutni. 
A hegyről lejövet további utunkra, csoportunk nem felejtett el palackokba feltankolni a borvízforrásból. Az elkövetkező napokra is jutott bőven látnivaló. 
Sok olyan hely van még a Hargita mentén, amit érdemes megnézni. Hargita-fürdőről viszonylag könnyen föl lehet jutni a Csicsói, a Mádéfalvi és a Rákosi Hargitára, ahol a kráter oldal is látható, maradványa egy lepusztult ősrégi óriásvulkáni kráternek. Délre Szeltersz bányavidéken keresztül az Almási barlangot lehet megtekinteni. Néhány Km-re van Kirúly-fürdő hatásos gyógyvizeivel, a Pokolláz-hegy előtti réten, természetvédelmi területen van a híres nárcisz mező. Ettől nem messze pedig Homoródfűrdő ásvány és mezotermál vizeivel. Az elkövetkező napokban újabb felfedező utakra indulunk.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Lovas szekérrel a Hargitára.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1337851</link><pubDate>2005-12-17 19:46:05</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[Csoportunk itt kóstolhatta meg tövéről az áfonyát a Kárpátok legértékesebb bogyós gyümölcsét.]]></description><encoded><![CDATA[&nbsp;
Kedves vendéglátóink Szentegyházán nemcsak a finom kiadós reggelinkről gondoskodtak, hanem megszerezték nekünk a beígért két lovas szekeret. Hosszú lett volna az út gyalog felkutyagolni a hegyre. Ami a térképen 1 cm itt 14 Km. Sokat fészkelődött a két részre oszlott csoportunk, amíg mindenki megtalálta helyét a szekereken. A sörkedvelők nem bízván a forrásvizekben, ezúttal inkább a csíki sört választották útravalónak. Egy óra alatt, alig értünk ki a községből a Hosszú-pataka mentén, már a hegy lábánál megálltunk hűsölni az augusztusi hőségben. A tiszta patak vize és a jéghideg forrásvíz megtette hatását. Ahogy egyre feljebb haladtunk annál szebb lett a táj, egész útmentén, az erdőirtásokon tengernyi havasi málnás láttunk, sokkal aromásabb és értékesebb a gyümölcse, mint a termesztettnek. Csak az a szomorú, hogy egyre nagyobb hegyoldalakról irtják le a fenyőerdőt, vissza telepítés pedig szinte alig van. A lovas gazda mesélte az erdő-privatizáció visszáságait, a törvények be nem tartását. Erdélyország fenyőit külföldre adják el. Csapadékos időszakokban jön majd a talaj erózió az ár, majd a szenvedés és a nélkülözés. Az alapjaikig lekopott utak a turizmus számára már nem alkalmasak, a gumikerekű szekér is oly rázós volt, hogy többször leszálltunk kiegyengetni zsibbadt tagjainkat. Barnus, aki felcsapott szekeres fiúnak minden gödröt és követ megtalált, így nagyon rázós lett az utazás.&nbsp; Mégis megérte a fáradtságot, a látvány a jó levegő és ebédre a szalonnasütés.
Az 1800 m-es tetőről Székelyföld körpanorámája látható: Keletre az Alcsíki és Felcsíki medence, közepén Csikszeredával, Északra a Gyergyói havasok, Nyugatra Székelyudvarhely és környéke, Délre pedig a Hargita vonulata. Csoportunk itt kóstolhatta meg tövéről az áfonyát a Kárpátok legértékesebb bogyós gyümölcsét. Kitűnő ízletes teát lehet leveleiből készíteni, itt kaszálni lehetne annyi van, szedtünk is belőle bogyóstól. Az úton elmagyaráztam mennyire sokoldalúan hasznos ez a magashegyi növény. Gyümölcse bő C vitamin és ásványi só tartalmú, olyan alkaloidákat tartalmaz, amelyek segítik az emésztést, szabályozza a bélműködést és szabályozza a székletet. Áfonya lekvárt, szörpöt lehet belőle készíteni, nem utolsó sorban áfonya likőrt és pálinkát, ezek kóstolóiból többször volt részünk körutjaink során. Az áfonya levele és szárából készített tea-kúra gyógyítja a vérszegénységet, emésztés segítő és enyhe memória serkentő a gazdag ásványi só tartalma miatt. Még a gyökerét is fel lehet használni hasmenéses bélhurutos kezelésre. 
A menedékház elég jól ellátott, a faházakban szálláslehetőség is van, pár napot pihenéssel itt is el lehetne tölteni. A fennsíkon még körülnéztünk a juhászoknál, sajtot túrót kóstoltunk. Visszamenet a faluba azon filóztunk, hogy itt vannak Erdélyországban ezek a csodás helyek, vidékek turisztikailag alig vagy teljesen kihasználatlanul. A környezet és természet kifosztása folyik már évtizedek óta, ennek a kárát majd a mi gyerekeink fogják a legjobban elszenvedni, mivel ez már világjelenség.
Este az áfonya aperitif és a finom kiadós székely vacsora mindnyájunknak nagyon jól esett. A nemrég beindult faluturizmus alanyai lettünk mi is, a késő estig tartó beszélgetések vendéglátóinkkal, sok ismerettel gazdagítottak. Vendéglátóink még egy tábortűzzel is megleptek, sötétedés után rázendítettünk a nótákra. A ropogós zenére a társaság még táncra is perdűlt.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szováta fürdő]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1321752</link><pubDate>2005-12-11 20:27:36</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[
	Elbúcsúztunk a jellegzetes Tordai-hasadéktól, a buszon tervezgettük meg a számtalan lehetőség közül a &#8222;hogyan tovább?&#8221; -ot. Csoportunk amíg az előző élményeket ülepítette: ki a Medve barlangot, ki a Medve sört részesítette előnyben, végül úti célként a Medve tó került előtérbe.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Elbúcsúztunk a jellegzetes Tordai-hasadéktól, a buszon tervezgettük meg a számtalan lehetőség közül a &#8222;hogyan tovább?&#8221; -ot. Csoportunk amíg az előző élményeket ülepítette: ki a Medve barlangot, ki a Medve sört részesítette előnyben, végül úti célként a Medve tó került előtérbe. 

	Mivel sajnos nem mindég a térkép szerinti út a rövidebb, Torda és Marosvásárhely között számtalan szakaszon átépítik az utakat, így lassan haladva értünk az Erdélyi Magyarság egyik jelentős nagyvárosába. A kultúrpalotát, a városházát és az erődtemplomot volt érdemes megnézni. Betankoltunk olcsó üzemanyaggal, a gyerekeink olcsó fagyikkal, s a már jobb utakon hamar Szováta-fürdőre értünk. Parkolóhelyet alig lehetett kapni, olyan nagy volt a zsúfoltság. Emlékeim és foto dokumentációim szerint régen szebb volt az üdülőhely. A faragott stílusú pavilonok tönkre mentek, helyükre nem odaillő stílusú ízléstelen épületek kerültek, túl sok fenyőt vágtak ki és túlzsúfolt lett a völgy. Nagyon kellemes viszont a Medve tó mezotermál vize a meder sótartalma miatt még a tengerviznél is nagyobb fajsúlyú. Itt nem kell tudni úszni, az ember lebegve napozhat a víz tetején. A víz ásvány és sótartalma valamint öntisztító jellege miatt igen hatásos terápiát biztosit, női és bőrbetegségek ellen. A nagyméretű tó néhány ezer fürdőzőt is elvisel, bele egy sós vizet szállító patak folyik, a tó egy része elhatárolt védelmi terület, ez végzi a víz öntisztítását.&nbsp; Pár száz m-re alacsonyabb szinten van a Kismedve tó, távolabb a Mogyorós-tó. Itt is strand működik, régen természetvédelmi terület volt. Érdekes ritka látványt nyújtanak a kősósziklák, szabadon a felszínen az esők formálják, barázdálják, s mossák bele a nagytóba. Előtte még kis mocsaras tavacskák vannak, itt iszapfürdőt vesznek a reumatikus betegek. 

	Az est közeledte miatt a Medve tó és Medve sör további kóstolgatásáról le kellett mondanunk s a közeli Székelyföld felé vettük utunkat. A Parajdi-sóbányát érdemes mehnézni, de ezt máskorra halasztottuk. Inkább Korondon időztünk egy órát. Az útszéli boltok, bemutatótermek, butikok sokasága a népművészet szinte minden ágát megelevenítik. Útítársaink be is vásároltak a szépen festett kerámiákból, az emléktárgyakból, bőr készítményekből és a minőségi csergékből. Parajd község fazekas-múzeuma, a vasas-kénesvizű fürdője híres, székelykapui is szépek. A közeli Firtos hegy mellett vezet el az út, sajnos az 1000 m-es tetején lepusztult Firtos-vár romja már nem látszik. Farkaslakán a székelykapu mögött áll Tamási Áron, Szervátiusz szobrászművész által faragott síremléke. Szelykefűrdőn székelykapuk gyűjteménye látható, Orbán Balázs sírját a műút mellett kettős kopjafa jelzi. Székelyudvarhelyen keresztül, több napos szálláshelyünkre Szentegyházasfaluba későn értünk. Vendégszerető családokhoz hamar elszállásoltak bennünket. Még ezen az estén eldőlt a másnapi program, - irány fel a Hargitára!&nbsp; 
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tordai hasadék]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1318247</link><pubDate>2005-12-10 20:14:00</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[Diakóniai központunktól egy bő reggeli után, elbúcsúztunk és Torda (Turda) felé a Feleki-tetőn át a Keresztes-mezőn tettük hepe-hupás utunkat. Itt már egyszer jövet, rázós utakon megszenvedtünk.]]></description><encoded><![CDATA[Diakóniai központunktól egy bő reggeli után, elbúcsúztunk és Torda (Turda) felé a Feleki-tetőn át a Keresztes-mezőn tettük hepe-hupás utunkat. Itt már egyszer jövet, rázós utakon megszenvedtünk. Torda szép kis város lehetett valamikor, erre utalnak az óvárosi épületek. Az iparosítással tönkre tették e szép kisvárost, jelenleg pedig az üzemek leállása okoz nagy gondokat. Jellemző munkanélküliség, az ipari negyed szinte olyan, mint egy háború utáni kísértetváros. Az Ótordai-református templom 1400-ban épült, itt több országgyűlést is tartottak. A fejedelmek háza, a Wesselényi ház a 17. sz. korának emlékeit őrzik. A piaci vásárban magyar parasztasszonyoktól olcsón és jól bevásárolt a csapat. 
Egy darabig az Aranyos (Aries) folyót követte az út, majd rövidesen feltűnt a Tordai-hasadék (Cheile Turzii) jellegzetes alakja szikla-szurdukával. Kocsival jól megközelíthető egészen a Hesdát patak mezejéig. Letáboroztunk kissé távolabb a vadkempingezőktől. Sajnos a mezőt elcsúfítják a szemét és flakon-kupacok látványa. Sörbarát társaink hamar felfedezték a jól ellátott kemping és turistaháznál a megkedvelt sörüket, a többiek a szorosban föllelhető jéghideg karsztforrás vizével hűsítették magukat. Amíg a csoportunk anyukája Gizella nagy bográcsban főzte a finom lecsót, a túrára vágyók a szorosba indultak.&nbsp; A 3 Km hosszú jól kitaposott ösvény nagyon szép helyeken vezet át, helyenként 200-300 m-es sziklafalak tetejét alig lehet látni, többször függő-hidakon vezet át az út. Gyerekeink számára szenzáció volt a két nagy nyílású barlang az ott tanyázó denevérkolóniákkal. Több olyan pontja van a szikla szorosnak, ahol kedvező gyakorló helyeket alakítottak ki a kolozsvári alpinisták és barlangászok. 
Mivel a patak menti túra nem volt fárasztó, egy rendkívüli élményt nyújtó folytatást javasoltam. Visszafelé jövet felülről is csodáljuk meg a szurdokot, de ehhez 40 fokos domboldalon kellett 400 m szintkülönbséget megtenni. A bátor csapatot megviselte a kapaszkodó és meg kellett tanítanom őket, hegyet mászni is, mivel lábujjhegyen nem tanácsos fölfelé menni. Sikerült az először mászó hölgy tagjainkat is fölcsalnom a szakasz közepéig, innen visszanézve a mélybe belátták, hogy tanácsosabb a tetőre fölmenni, mint vissza. Edit, aki egész úton szidott, szinte négykézláb tette meg az utolsó távot a 764 m-es csúcsig s átérezhette, hogy életébe először képes volt egyedül legyőznie egy ekkorka hegyet. Fent a gerincen csoportunkat úgy másfél óra alatt &#8222;csúcsra járatva&#8221; mindannyiunkat sikerélmény töltötte el, amit fokozott a körpanoráma látványa. A fennsík tagolt peremeiről bele lehetett látni a szorosba, az alján kanyargó patakra. Északra a Feleki tető (Feleac) látszik Kolozsvár felé s keletre Torda városa. 
Útközben még meséltem a karsztvölgy keletkezéséről, a patkókövekről s a Szent László legenda szerinti eredetről. Az egyik monda változat szerint: &#8222;Szt. Lászlót a Kunok csatában üldözték. Mivel Istenhivő király volt, fohászát az Úr meghallgatta, kivont kardja irányában a hegyet kettéválasztotta és repülő lovának patkó lenyomatát a hegyen, hátrahagyta. A patkókövekből leomló sziklák az üldöző Kunokat elpusztították.&#8221; 
A fennsíkról négy jellegzetes alakú patkókő nyoma látható.&nbsp;&nbsp;&nbsp; 
A lankásabb déli oldalon már könnyebb volt a leereszkedés. Az izzasztó túra kiürítette szervezeteinkből a városban fölszedett mérgeket, így mindenki jobban érezte magát, de a finom ebéd, majd az ivókúra is megtette hatását. A meleg estét pont a szorosban eltűnő Naplemente tette rendkívülivé. Sátortáborunkban lefekvés előtt még csillagásztunk is.&nbsp; Bár nagyon fáradt volt mindenki mégis figyelemmel hallgatták a csillagképekről és égi objektumokról szóló meséimet. 
Az augusztusi hullócsillagok is jelentkeztek már, így voltak, akik kívánságaik álmaival aludtak el. ]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Mátyáskirály városában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1317860</link><pubDate>2005-12-10 19:05:57</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[Az évszázadok koptató, pusztító ereje, a kemény és igazságtalan sorsunk sem volt elég ahhoz, hogy ne maradjon megszámlálhatatlan nyoma, a Magyarság több mint ezeréves történelmi jelenlétének a Kárpát-medencében.]]></description><encoded><![CDATA[Az évszázadok koptató, pusztító ereje, a kemény és igazságtalan sorsunk sem volt elég ahhoz, hogy ne maradjon megszámlálhatatlan nyoma, a Magyarság több mint ezeréves történelmi jelenlétének a Kárpát-medencében. Mátyás a kultúra és tudomány szerető a legendás igazságszerető Király nemcsak Kolozsvár főterén lóháton, körülvéve vezéreivel van jelen, hanem a nép szívében is. Fadrusz János alkotása 1902-ből páratlan nemzetközi tekintélyű alkotás. Kis túrázó csoportunk számára is mély benyomást keltett. Sajnos a szobor együttes előtt már csaknem nyolc éve ott tátong az ásatási gödör. Az új gazdák dicsőséges múltjukat kerestetik, de csak római leleteket találtak. Ezért is nevezték át még a diktatúra idején Kolozsvárt, római nevű Napocának, (Cluj Napoca) a tér sarkán ezt még egy nyomatékkal emelték pár évvel ezelőtt a hatalmas harang oszloppal.&nbsp; Minden erdélyi nagyvárosban megtalálható származásuk ősiségét és eredetét bizonygató Rómulusz és Rémusz szobra az anyafarkassal. No de térjünk vissza a mi hamisíthatatlan emlékeinkhez. A hatalmas Szent Mihály templom a 14.sz.-ból, nagy történelmi emlékeket és ereklyéket őriz, dicsőségesen magasan tör 80 m-re az ég felé. A közelben van Mátyás szülőháza is elég jó állapotban, az ott tolongó külföldi turistákat is ezek a műemlékek érdekelték jobban. Idegenvezetők nyugati csoportokkal nyüzsögtek a Farkas utcai református templomnál is, ahol nemzetünk nagyjainak címer, zászló és emléktábla gyűjteménye található. A templom előtt van Szent György lovas szobra, a kolozsvári Márton testvérek eredeti alkotása 1373-ból a prágai várban látható. A ferencesek kolostorát 1247-ben építették és Koós Károly az Országépítő restaurálta barokk stílusban. Kolozsváron is összeakadtunk a medvével, vendéglő képében, ez a ház Fadrusz híres szobrász egykori lakóháza. A monda szerint e helyen állt annak a gonosz bírónak a háza, akinek Mátyás királlyal gyűlt meg a baja. Ezzel átellenben a Mátyás szoborral szemben van a polgármester székhelye, a városháza.&nbsp; 
Nem hagyhattuk ki a híres Babes-Bólyai egyetemet sem, ahol sok híres tudósunk nőtt fel, itt páratlan kőzet, lenyomat és kőzet gyűjtemény látható, az Erdélyi Medence kőzet, talajminta keresztmetszetével 2600 m mélységig csak itt találkoztunk. Itt oktattak Bólyai János matematikus és Victor Babes bakteriológus.
A délutáni hőséget a híres Botanikus-kertben tettük kellemesebbé. Egy szép 13 hektáros patakokkal, csobogókkal átszelt domboldalon több mint tízezer növényfajt gyűjtöttek össze. A pálmaházak és kaktuszház hasonló stílusú és ugyanakkor épült, mint a budapesti. Az egyetemnek itt botanikai tanszéke is van.
A belvárosban nagyon sok barokk épület látható, ilyenek a Bocskai fejedelem szülőháza, a Bánffy palota, az Egyetemi Központi Könyvtár, a Református kollégium. Kolozsvár műemlékeinek megtekintésére nem elég egy nap.
A kellemesen fárasztó városnézést a Fellegvárban pihentük ki a 405 m magas dombon. A régi osztrák erődnek már alig vannak maradványai, lent a meleg Szamos partján szemben a Magyar Operaház és Színház látható. A hajdani erődítményre egy nagy szálló épült, nagyon szép innen a kilátás nemcsak a városra, hanem a környező hegyekre a Feleki-tetőre (Feleac) a távoli Gyulai-havasokra.
Nem engedte meg lelkiismeretünk, hogy estefelé szállásunkra térve ne menjünk be a híres Házsongárdi temetőbe, ahol nemzetünk nagyjai, híres politikusok, írók művészek, tudósok nyugszanak. Apácai, Brassai és Dzsida Jenő-ig futotta időnkből a tiszteletadásra. Mindenki elégedetten érezte át, hogy nagy kultúrájú és tudományú helyszíneken jártunk.]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szent László városában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=6862554&amp;nid=1317832</link><pubDate>2005-12-10 19:01:58</pubDate><author><![CDATA[Pitakor]]></author><description><![CDATA[ A túrabemelegítő, egy nyári napon várakozásaimon felül sikerült.]]></description><encoded><![CDATA[Kis győri csapatunk pontosan érkezett egy hétfői augusztusi reggelen. Mire az Iveco kisbuszba betuszkoltuk magunkat csomagjaink mellé, már mozogni is alig maradt hely. Pedig megüzentem kalandra vágyó honfitársaimnak: -Erdélyországban minden van, csak pénz legyen! No de így szokott ez lenni kezdő túrázókkal, főleg ha első ízben járnak Óhazánk földjén. A hosszú úton volt időm mesélni Edély szépséges és változatos tájairól, lakóiról, szokásaikról, az elmúlt évtized változásairól. Már a határátkelő is ma már egyszerűbb és gyorsabb, hála a két ország javuló viszonyainak. Erdély egyik nyugati kapuja Nagyvárad (Oradea) felé közeledve csapatunk egyre izgatottabban várta az élményeket. Amíg a Kanonok sornál nézelődtünk s megtekintettük a Püspöki palotát, a székesegyházat, előtte Szt. László királyunk ércszobrát, szállásintézőnk is előkerült. A Püspöki-múzeumban csodálatos történelmi erekjéket láttunk, számunkra a legjelentősebb a Szent László herma, rajta a Magyar Korona másolatával. Szerintünk e miatt is Győr kéne, legyen Nagyvárad testvérvárosa, sajnos ritkán döntenek a városok polgárai ilyen kérdésekben. Amíg az Ady-kollegiumban elkalauzoltak bennünket, elmeséltem a herma megmenekülésének kálváriáját, melyet Tempfli püspök Úr, sorsának kockáztatásával, elrejtve befalazással mentett meg a diktatúra idején. A délutáni álmélkodásaink után, valóságra rázott bennünket, a lepusztult évszázados Ady-liceum, melyet pénzszűkében próbálnak feljavítani. A délutáni városnézés is bebizonyította milyen sok barokk és történelmi épület van a lepusztulás szélén, szinte tehetetlenül nézi az ember közös történelmünk bizonyítékainak szétfoszlását. A sétálóutcán egy olyan kéregető ejtett bámulatba ötletességével, aki mellett zeneszóra, egy kis elhatárolt területen, háziállatait sétafikáltatva nyomatékot adott egy újfajta népi művészetnek. Felüdülés volt csapatunk számára a kerthelyiségi pihenés, de főleg a jó minőségű (urszusz) medve sörrel való megismerkedés. A gyerekek is megtalálták a magas gyümölcs tartalmú üdítőiket.&nbsp; Itt ismerkedett meg a csapat vacsoraként a romániai, általuk is a balkánról átvett nemzeti étellel a &#8222;miccsel&#8221;,&nbsp; ha jól el van készítve igen finom tud lenni. Ezzel még találkozni fogunk a körutazásunk alatt.
Másnap délelőtt a Nagvárad melletti Félix-fürdő hozott nekünk felfrissülést az augusztusi kánikulában. Ez a geo-termál fürdő már a középkorban is jelentőséggel bírt a reumatikus betegségek gyógyításában, akkor a Szent Márton nevet viselte. Jelentős hozamú források 35-48 C-os vize, ásvány és kissé radioaktív tartalmú. A sokféle gyógy terápiára külföldről is sokan járnak ide, mivel elfogadható árak mellett megfelelő színvonalú az ellátás.
Eredetileg a Kolozsvár felé való előrenyomulás a Kőrös völgyén lett volna, sok látnivalókkal, de mégis a csapat úgy döntött, hogy a hosszabb de szebb utat választja az Aranyos völgyén keresztül. Így még közbeiktattam egy barlangtúrát a dupla lehűlés végett a medve sör sikeréből átvett -&#8222;Medve sörhöz, Medve barlang illik&#8221; új szállóigénk szerint. Kiskő település mellett 1975-ben útépítéssel felfedezett Medve barlangot szépen kiépítve és kivilágítva nemzetközi hírűvé tették. Nevét a benne rekedt kihalt Kárpáti ősmedve (Ursus Speleus) elkonzerválódott maradványairól kapta. Az 1500 méternyi járataiból 800 m-en látogatható. Rendkívül gazdagon díszített a Gyertyák terme, a Csontok terme, ép kalcifikálódott csontokat sorakoztat fel, a Dómok termében, pedig hasonlatokkal elnevezett nagy méretű képződményeket és igen sok kis tavacskát láttunk.&nbsp; Az élmények kárpótolták az elég drága belépőjegyet. Sietnünk kellett, még hosszú volt az út Kolozsvárig, szerencsére az utak még tűrhetőek, néhány helyen megálltunk gyönyörködni a Fekete-Körös majd az Aranyos völgyében. A hágó festői tájakon felemelkedik&nbsp; 1200 m fölé, nagyon jó itt a levegő, nincs ipari tevékenység az arany, ezüst, réz bányák már nem működnek. Aranyosfő (Arieseni) festői környékén van a Bihari hegység legvadregényesebb nemzeti parkja, a Rozsdaszakadék. Érdemes volna egy hetet csak ezen a vidéken eltölteni. 
A sok szerpentin főleg lefelé menet, megviselte csoportunk gyerekeit, így többször megálltunk egy-egy jó forrásvíznél. Ez a vidék a schvájci tájakhoz hasonlít. A mócok központjában Topánfalván a késő délutáni órákban is tartott a piaci vásár. Finom sajtokat, túrót, ízletes hegyi gyümölcsöket olcsón lehetett vásárolni. Magyarul jól beszélő parasztasszonyoktól vásároltunk, könnyű megkülönböztetni őket a jellegzetesen móc öltözékűektől. Este felé a Mokányok-vidékét Borrévet is elhagyva már a lemenő Nap, aranyszínűre festette a Torockó (Trascau) hegyvonulatait. Nem messze a háromcsúcsú Székelykő vonulata, ez a vidék is megérne pár napos túrázást. Még hosszú volt az út Tordáig, itt rosszabbak voltak az utak, Kolozsvárig sötétben, lassabban haladtunk. 
Az új Diakóniai-központot csak némi kalandozások árán, végül rendőrségi felvezetéssel tudtuk elérni. Meg kell azt adni, kedvesek és szolgálat késszek voltak a rendőrök. Sofőrünket, Gyuri bácsit kellett először ellássuk vigaszokkal, mivel már az ő feje is kóvájgott a nyakatekert utak után.&nbsp; A lefoglalt szállását mindenki megkapta s éjféltájt még meg is ünnepeltük fárasztó, de élmény dús megérkezésünket Erdély fővárosába Kolozsvárott. ]]></encoded></item></channel></rss>
