Diak�niai k�zpontunkt�l egy b� reggeli ut�n, elb�cs�ztunk �s Torda (Turda) fel� a Feleki-tet�n �t a Keresztes-mez�n tett�k hepe-hup�s utunkat. Itt m�r egyszer j�vet, r�z�s utakon megszenvedt�nk. Torda sz�p kis v�ros lehetett valamikor, erre utalnak az �v�rosi �p�letek. Az iparos�t�ssal t�nkre tett�k e sz�p kisv�rost, jelenleg pedig az �zemek le�ll�sa okoz nagy gondokat. Jellemz� munkan�lk�lis�g, az ipari negyed szinte olyan, mint egy h�bor� ut�ni k�s�rtetv�ros. Az �tordai-reform�tus templom 1400-ban �p�lt, itt t�bb orsz�ggy�l�st is tartottak. A fejedelmek h�za, a Wessel�nyi h�z a 17. sz. kor�nak eml�keit �rzik. A piaci v�s�rban magyar parasztasszonyokt�l olcs�n �s j�l bev�s�rolt a csapat.

Egy darabig az Aranyos (Aries) foly�t k�vette az �t, majd r�videsen felt�nt a Tordai-hasad�k (Cheile Turzii) jellegzetes alakja szikla-szurduk�val. Kocsival j�l megk�zel�thet� eg�szen a Hesd�t patak mezej�ig. Let�boroztunk kiss� t�volabb a vadkempingez�kt�l. Sajnos a mez�t elcs�f�tj�k a szem�t �s flakon-kupacok l�tv�nya. S�rbar�t t�rsaink hamar felfedezt�k a j�l ell�tott kemping �s turistah�zn�l a megkedvelt s�r�ket, a t�bbiek a szorosban f�llelhet� j�ghideg karsztforr�s viz�vel h�s�tett�k magukat. Am�g a csoportunk anyuk�ja Gizella nagy bogr�csban f�zte a finom lecs�t, a t�r�ra v�gy�k a szorosba indultak.  A 3 Km hossz� j�l kitaposott �sv�ny nagyon sz�p helyeken vezet �t, helyenk�nt 200-300 m-es sziklafalak tetej�t alig lehet l�tni, t�bbsz�r f�gg�-hidakon vezet �t az �t. Gyerekeink sz�m�ra szenz�ci� volt a k�t nagy ny�l�s� barlang az ott tany�z� denev�rkol�ni�kkal. T�bb olyan pontja van a szikla szorosnak, ahol kedvez� gyakorl� helyeket alak�tottak ki a kolozsv�ri alpinist�k �s barlang�szok.

Mivel a patak menti t�ra nem volt f�raszt�, egy rendk�v�li �lm�nyt ny�jt� folytat�st javasoltam. Visszafel� j�vet fel�lr�l is csod�ljuk meg a szurdokot, de ehhez 40 fokos domboldalon kellett 400 m szintk�l�nbs�get megtenni. A b�tor csapatot megviselte a kapaszkod� �s meg kellett tan�tanom �ket, hegyet m�szni is, mivel l�bujjhegyen nem tan�csos f�lfel� menni. Siker�lt az el�sz�r m�sz� h�lgy tagjainkat is f�lcsalnom a szakasz k�zep�ig, innen visszan�zve a m�lybe bel�tt�k, hogy tan�csosabb a tet�re f�lmenni, mint vissza. Edit, aki eg�sz �ton szidott, szinte n�gyk�zl�b tette meg az utols� t�vot a 764 m-es cs�csig s �t�rezhette, hogy �let�be el�sz�r k�pes volt egyed�l legy�znie egy ekkorka hegyet. Fent a gerincen csoportunkat �gy m�sf�l �ra alatt „cs�csra j�ratva” mindannyiunkat siker�lm�ny t�lt�tte el, amit fokozott a k�rpanor�ma l�tv�nya. A fenns�k tagolt peremeir�l bele lehetett l�tni a szorosba, az alj�n kanyarg� patakra. �szakra a Feleki tet� (Feleac) l�tszik Kolozsv�r fel� s keletre Torda v�rosa.

�tk�zben m�g mes�ltem a karsztv�lgy keletkez�s�r�l, a patk�k�vekr�l s a Szent L�szl� legenda szerinti eredetr�l. Az egyik monda v�ltozat szerint: „Szt. L�szl�t a Kunok csat�ban �ld�zt�k. Mivel Istenhiv� kir�ly volt, foh�sz�t az �r meghallgatta, kivont kardja ir�ny�ban a hegyet kett�v�lasztotta �s rep�l� lov�nak patk� lenyomat�t a hegyen, h�trahagyta. A patk�k�vekb�l leoml� szikl�k az �ld�z� Kunokat elpuszt�tott�k.”

A fenns�kr�l n�gy jellegzetes alak� patk�k� nyoma l�that�.   

A lank�sabb d�li oldalon m�r k�nnyebb volt a leereszked�s. Az izzaszt� t�ra ki�r�tette szervezeteinkb�l a v�rosban f�lszedett m�rgeket, �gy mindenki jobban �rezte mag�t, de a finom eb�d, majd az iv�k�ra is megtette hat�s�t. A meleg est�t pont a szorosban elt�n� Naplemente tette rendk�v�liv�. S�tort�borunkban lefekv�s el�tt m�g csillag�sztunk is.  B�r nagyon f�radt volt mindenki m�gis figyelemmel hallgatt�k a csillagk�pekr�l �s �gi objektumokr�l sz�l� mes�imet.

Az augusztusi hull�csillagok is jelentkeztek m�r, �gy voltak, akik k�v�ns�gaik �lmaival aludtak el.