pitakor
pitakor

Erdlyorszg (Eurpa kzepe) tbb mint ezer ve, a legendk s tndrmesk fldje

MEN
 
TRATERVEK
 
EMLKHELYEK
 
RSAIM
 
TVETT RSOK
 
Videk
 
Hdet
 
Levl nekem

Levelet erre a cmre rhatsz, ha szeretnl jelentkezni a krndulsokra, vagy az eladsokra:

tundororszagban@gmail.com

 
ENSz Charthajhoz!

Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS krelme

Ezt mindenkinek tudni kell. Tovbbtstok!


Kvetkez hasbokon egy, a szerkesztsgnkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk kzre. Ktelessgnknek rezzk, hogy az rs napvilgot lsson legalbb lapunkban, ha mr a „fggetlen” magyar sajt 2001. februrja ta hallgat rla. Trianon fellvizsglata taln megkezddhet, szgyelljk magunkat, hogy nem magyar kezdemnyezs eredmnyeknt!

_________________


excellencija Carla del Ponte Fgysz

ENSZ Hbors Trvnyszke New York

Hga


Trgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS krelme az Egyeslt Nemzetek Emberi Jogok Chartja alapszablyra hivatkozssal, az egyenl elbrls elvnek biztostsa a Magyar Np szmra

Excellencid!
 

szentsge II. Jnos Pl Ppa 1984. janur h 12-n kelt Enciklikjban megalaptotta az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intzetet. Az Intzet az Egyeslt Nemzetek Szervezete ltal 1948-ban alaptott Emberi Jogok Chartja erklcsi altmasztsra s fontossgnak kihangslyozsra szolgl. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intzet kormnyoktl, prtoktl fggetlen.

Alapszablya szerint segtenie kell azon szemlyeket, npeket, npcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsrtettek, gondoskodni kell arrl, hogy a srelem megsznjn, illetve ha szksges, nemzetkzi frumokon is kpviselni kell a srtettek rdekeit.

Mint a fent emltett Intzet ftitkra, az albbi

petcit

terjesztem el:

Javaslom az 1920. jnius 4-n Trianoni s az azt kiegszt 1947. vi szeptember h 15-i Prizsi Bkeszerzdsek jogi szempontbl trtn fellvizsglatt. A fellvizsglat eredmnyekpp krem annak megllaptst, hogy a fenti szerzdsek rvnytelenek s krem a szerzdsek hatlyon kvl helyezst.

A nemzetkzi joggyakorlat, valamint a Nrnbergi Nemzetkzi Brsg hatrozataira figyelemmel krem az Egyeslt Nemzetek Szervezetnek Nemzetkzi Brsgt, hogy az egyenl elbrls elvnek alapjn mentestse a Magyar Npet az I. vilghborban val rszvtele miatt kiszabott kollektv bntets s annak kvetkezmnyei all.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intzet ftitkra az gyben egy Nemzetkzi Vizsgl Bizottsg fellltst javaslom, a Vizsgl Bizottsg tevkenysgnek eredmnyekppen pedig trgyals kitzst.

Indokls:

Trtnelmi tny, hogy az I. vilghbor kitrsrt a Magyar Kirlysgot felelssg nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. vi Bkeszerzds delegcii a vilghbor kitrsrt egyedl a Magyar Kirlysgot bntettk meg.

A Bkeszerzds eltt a Magyar Kirlysg

terlete 325.411km2 volt,

lakosainak szma 20.886.000 f.

A Bkeszerzds kvetkezmnyeknt

az orszg terlete 92.863 km2-re, mg

lakosainak szma 7.615.000 fre cskkent.

A Nrnbergi Nemzetkzi Brsg 1946. oktber h 2-n a II. vilghbor kirobbantsrt s a vilghborban elkvetett jogsrtsekrt Nmetorszg akkori vezetit felelssgre vonta s megbntette, azonban a Nmet Np felelssgt nem llaptotta meg. A Nemzetkzi Brsg a Nmet Npet mentestette az egybknt trvnysrt kollektv felelssgre vons all.

ltalnosan elfogadott tny, hogy egy np vagy nemzet a vezetk bneirt s trvnysrtseirt nem felel. Ugyanakkor az I. vilghborban val rszvtel miatt Magyarorszg esetben nem az orszg vezetit, hanem a Magyar Npet bntettk meg, ezeken tlmenen Magyarorszgot hatalmas sszeg krtrts megfizetsre is kteleztk.
Ez az eljrs tbb szempontbl is trvnysrt.

A szerzds kvetkeztben Magyarorszg terleti elcsatolsa az albbiak szerint trtnt:

- Romnihoz: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 f (25,2%)

- Horvtorszg (Jugoszlvihoz): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f (12,6%)

- Jugoszlvihoz: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f (7,2%)

- Csehszlovkihoz: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f (16,8%)

- Ausztrihoz: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f (1,4%)

- Lengyelorszghoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f (0,1%)

- Olaszorszghoz: 21 km2 (0%), 49.806 f (0,8%)

Elcsatolt terletek s lakossg sszesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f(63,5%)

Elcsatols utn megmaradt terlet s lakossg: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f (36,5%)

Magyarorszgot 300 milli USD krtrts megfizetsre is kteleztk az albbiak szerint:

Oroszorszg rszre 200 milli USD,

Jugoszlvinak 50 milli USD,

Csehszlovkinak 50 milli USD.

A Bkeszerzds kimondta, hogy amennyiben a szerzd felek a szerzdsben foglalt megllapodst nem tartjk be, gy szerzdsszegst kvetnek el, amelynek alapjn a szerzds rvnytelentsre, illetve hatlyon kvl helyezsre kerlhet sor.

A Bkeszerzdshez csatolt Kisebbsgi Zradk szerint a Szerzdst alr felek ktelezettsget vllaltak a terletkn l valamennyi nemzetisg emberi jogainak maradktalan biztostsra. Az emberi jogok biztostsa az elcsatolt terleteken nem rvnyeslt: Trtnelmi tny az elcsatolt terleten lk ms terletekre kiteleptse, internlsa, deportlsa. Tny a templomrombolsok, a vallsszabadsg semmibe vtele, a nyelvhasznlat korltozsa, a kultra gyakorlsnak tiltsa. A kisebbsgi jogok betartsa biztostva nem volt, ezzel a szomszdos llamok - Romnia, Jugoszlvia s Csehszlovkia - szerzdsszegst kvettek el.

Kln kiemelnm azt a trtnelmi tnyt, amikor Csehszlovkibl tbb, mint 100 ezer magyart knyszertettek lakhelynek elhagysra s Magyarorszgra trtn kltzskre gy, hogy ing s ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrtum).

A Szerzdshez csatolt Kisebbsgi Zradkban foglaltak betartst soha senki nem ellenrizte. A Zradkban foglaltak betartsa a Magyarorszggal hatros llamok rszrl 1920. vtl kezdden nem rvnyeslt. A kisebbsgeket rt atrocitsok kvetkezmnye az is, hogy tbb, mint 100 ezer magyar az elcsatolt terletekrl gyakorlatilag eltnt. Ez a hbors bntett miatt felelssget felveti. Hivatkoznk arra a konkrtumra, amikor Josip Broz Tito terroristi tbb, mint 40.000 magyart mszroltak le Dlvidken. A magyar lakossg szmnak radiklis fogyatkozst a korabeli s a jelenlegi lexikonok adatai kztti eltrs is igazolja. E krben figyelembe veendk az 1910-es npszmllsadatai is.

A petciban foglaltak rtkelse sorn figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerzdst alr llamok kzl tbb orszgnak a helyzetben vltozs llott be:

- A Szovjetuni, mint egysges llam megsznt.

- Jugoszlvia, mint a Szerzdst alr egyik llam a korbbi formjban megsznt ltezni.

- Csehszlovkia, mint egysges llam ugyancsak megsznt.

A vltozsok miatt a Szerzds a jogi formjban sem tarthat fenn.

A fentieken tlmenen a kvetkezkre kvnok mg rmutatni.

A Bkeszerzdsek kvetkeztben Magyarorszgot – tbbek kztt - az albbi vesztesgek rtk:

Haditengerszetket rt kr sznaranyrtkben:

- hadihaj 60.000 kg sznarany

- hajgyri anyagok, iparcikkek, gpek 480.000 kg

- hadikrhzak, hidrogrfiai hivatalok, hadiakadmik 300.000 kg

- hadikikti felszerelsek 10.000 kg

- 801 db haj 80.000 kg

- Fiume kikt felptsnek rtke 21.300 kg

- Fiume kikt ing s ingatlan rtke 7.500 kg

- tengerhajzsi vllalatoknak nyjtott segly sszege 7.500 kg

- tengerhajzsi vllalatok vagyona 7.785 kg

- sszesen 974.085 kg sznarany-rtk.

(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerszkapitny-trtnsz szakrt adatain alapulnak.)

 

Tovbbi vesztesgek:

- az orszg sszes arany-, ezst- s sbnyja,

- a sznbnyk 80 %-a,

- az erdk 90 %-a,

- vastvonalak s az ezekhez tartoz vasti szerelvnyek,

- a felbecslhetetlen rtk mkincsek,

- Fiume, az egyetlen tengeri kikt elvtele,

- az sszes tengeri s folyami hajk.

 

Kzismert tny, hogy a Bkeszerzds delegtusainak tagjai kztt a Magyarorszgot sjt retorzit illeten egyetrts nem volt. A nzetklnbsgek a korabeli jegyzknyvekbl, visszaemlkezsekbl egyrtelmen igazolhatk.

A tovbbiakban a Szerzds ltrejttben s a Szerzds megktse utni idszakban hivatalban lv politikai szemlyisgek vlemnyt idzem:

David Lloyd George brit miniszterelnk a Londonban, 1928. oktber h 4-n eladott beszdben kijelentette: „a teljes okmny- s adattr, amit egyes szvetsgeseink a bketrgyalsok sorn neknk szolgltattak, hazug s hamistott volt. Nem vettk szre a szvetsgeseink ltal elnk terjesztett statisztikk valtlansgt, amely vgl is a diplomcia trtnetnek legigazsgtalanabb bkjt hoztk ltre, s amelyek kvetkezmnye a nemzetkzi trvnyek s a nemzetkzi jogok legdurvbb megsrtse volt.” A fentiekrl David Lloyd George az emlkirataiban szl.

Henry Pozzi 1933-ban megjelent rsban kifejezetten felveti a trgyalfelek felelssgt. Lord Newton szerint „a nagy bkebrk nem ismertk azon nemzetek nprajznak, fldrajznak s trtnelmnek alapelemeit, amelynek sorst rendeznik kellett.”

Robert Cecil angol delegtus szerint „a Npszvetsget azon clbl hoztk ltre, hogy „idrl idre hatrrevzit eszkzljn.”

Nicolson Harold, aki a Bkekonferencin jelen volt, 1933. vben a kvetkezket rta: „Magyarorszg feldarabolsa oly mdon trtnt, hogy az rdekelt lakossg vlemnyt senki sem vette figyelembe.”

Az angol diplomata „Peacemaking” cmknyvben tbb rdekelt llamfrfi vlemnyt is sszegzi, amikor a kvetkezt jegyzi fel: „az uralkod gondolat az volt, hogy az elrt bke rossz s alkalmazhatatlan, a bke az intriknak s a kapzsisgnak az eredmnye, s ez a bke inkbb elkszti a hbort, mint azt megakadlyozn.”

Nitti, aki az olasz kormny nevben szlott, a bkefeltteleket azrt tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarorszg sztdarabolsa esetben a szlv tlsly ellen nem ltott semmifle ert. Nitti kitrt arra is, hogy Olaszorszg az Osztrk-Magyar Monarchival, nem pedig Magyarorszggal harcolt.

A ksbbi amerikai nagykvet, Bullit, a kvetkezket rta Wilson elnknek: „n csak egy vagyok azok a millik kzl, akiknek bizalmuk volt nben. Mi azt gondoltuk, hogy n egy prtatlan s igazsgos bkt akar. Ennek ellenre a terleti feldarabolsoknak npek lettek az ldozatai, s ez magban hordja egy hbor csrit. A Bkekonferencia rendelkezsei bizonyos, hogy jabb nemzetkzi sszetkzseket lez fel. Sajt npe s az emberisg rdekben az Egyeslt llamoknak ktelessge, hogy megtagadja ennek az igazsgtalan bknek az alrst.”

Itt kell emlteni Ionel Bratinau romn miniszterelnk 1920. jlius h 1. napjn Bukarestben elhangzott nyilatkozatt: „nem nyughatunk addig, amg a magyar npet gazdasgilag s katonailag teljesen tnkre nem tesszk, mert mindaddig, amg Magyarorszgban az letkpessgnek szikrja is van, mi magunkat biztonsgban nem rezhetjk.”

A Trianoni Bkeszerzds trgyalsa sorn tbb esetben felvetdtt, hogy Romnit tekinthetik-e a trgyal felek szvetsges llamnak. A Franciaorszgot kpvisel Tardieu s Berthelot voltak azok, akik nem kis nehzsgek rn rtk el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romnit hadvisel llamnak ismerjk el. Maga Clemenceau miniszterelnk nyilatkozta, hogy „a szvetsgesek megegyeztek abban, hogy Romnit ismt szvetsges hatalomnak tekintik, s a Konferencin e szerint kezelik”, teht a szvetsgesek Romninak ugyanolyan szm kldttsget engedlyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbinak, vagyis azoknak az llamoknak, amelyek a hbor kezdettl annak befejezsig harcoltak Nmetorszg - Ausztria-Magyarorszg ellen.

Trtnelmi tny, hogy a magyar delegci a Bketrgyalsokon nem vehetett rszt. Csupn akkor volt jelen, amikor a meghozott tletet, hatrozatot a rszre kzbestettk. Ekkor kzltk a magyar delegcival, hogy csak akkor lehet tagja a Npszvetsgnek, ha a hatrozatot tudomsul veszi.

A magyar delegci a knyszert krlmnyek hatsa alatt rta al a Bkeszerzdst. Ez az alrs, mivel a knyszert krlmnyek hatsra trtnt, mind a nemzetkzi jog, mind pedig a bri joggyakorlat rtelmben rvnytelen.

A kzelmlt - de a Bkeszerzds kvetkezmnyeivel szorosan sszefgg - jellemz pldja a 169/1997-1991/18 szm trvny, melyet a romn illetkes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a trvnytelenl elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak trtn visszaszolgltatsrl. E trvny nemzetkzi visszhangja pozitv. Ugyanakkor tny, hogy a trvny ellenre a Romniban kisebbsgben l magyar anyanyelv lakossg - akiknek mintegy 70-75 %-a a trvny hatly al tartozna - semmifle korbban elkobzott vagyont vissza nem kapta. Hasonlan a trvny hatlya nem terjedt ki a rmai katolikus egyhzra sem.

Zradk:

A petcibl kitnik, hogy a Trianoni szerzds elfogadsakor Magyarorszgot az I. vilghborban val rszvtelrt bntettk meg. A Prizsi Bkeszerzds alrsakor viszont Magyarorszgot a II. vilghborban val rszvtele miatt marasztaltk el. Mindkt szerzds kollektv bntetsrl rendelkezett, ami a nemzetkzi jog alapjn elfogadhatatlan.

sszessgben megllapthat, hogy mind a Trianoni, mind a Prizsi Bkeszerzds alakilag s jogilag is rvnytelen. Az elcsatolt terleten l magyar llampolgrok srelmre 1920. vtl kezdden olyan bncselekmnyek elkvetse trtnt, amelyek a nemzetkzi jog alapjn nem vlnek el.

Szksges annak brsg ltal trtn kimondsa, hogy a fent emltett Szerzdsek rvnytelenek s az rvnytelensg kvetkeztben a Magyar Npet jogorvoslat illeti meg.

 

A bntetjogi felelssg krdse is vizsglatot ignyel. A tny feltrshoz kvn segtsget nyjtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetkzi vizsglbizottsg fellltst szorgalmazza, s ehhez a maga rszrl minden segtsget megad. A vizsglbizottsg fellltst 25-30 f rszvtelvel javaslom, amelyekbl 10 szakrtt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS deleglna.

E szemlyek az elcsatolt terleteken hasznlatos nyelvet beszlik. A bizottsg tagjai a petciban foglaltakat a helyszni vizsglatok keretben konkrtan igazoljk. Az 1956-os Magyar Forradalom idejn az Egyeslt Nemzetek Szervezetnek nem volt lehetsge tmogatni a magyar nemzet szabadsgharct. A krlmnyek megvltoztak. Az ENSZ-nek most lehetsge nylik arra, hogy jvtegye az akkori kzmbssgt.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang ftitkr

 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
2023.01.25. 00:00
2020.01.10. 00:00
2020.01.05. 21:29
2019.05.15. 00:00
Friss hozzszlsok
 
Linkek 1
 
LINKEK 2
 
Zens klippek
 
Szmll
Induls: 2005-12-10
 
Felhasznl
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Zenl
 
Hrlevl
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 

"lgy bszke Magyar, seidre, szlfldedre, mindenre amit az emberisgnek alkottunk, s arra is amibl nem mi profitlunk"

 

Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!