Magyarország területe 325.000 négyzetkilométer helyett 93.000-re, lakosságának száma 20,9 millióról 7,9 millióra csökkent, s az ország határain túl, szorosan a határ túloldalán, illetve nagy, egybefüggő tömbökben magyarok százezrei kerültek idegen hatalom alá.

Az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (antant) és Magyarország közötti békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-ban a Nagy-Trianon-kastélyban. A békeszerződés életbelépett 1921 júl. 26-án, az ország törvényei közé beiktatja az 1921. XXXIII. törvénycikket.

A trianoni békeszerződésben az államterület változásokra vonatkozó rendelkezések a legfontosabbak, ezek eredménye a Csonka-Magyarország. Erdély a Partiummal és Kelet-Bánáttal együtt Romániáé (1.661.800 magyar), a Felvidék Kárpátaljával Csehszlovákiáé (1.066.700 magyar), Horvátország, a Bácska és Nyugat-Bánát a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé (558.200 magyar), Burgerland Ausztriáé (26.100 magyar) lett.

Az elcsatolt területeken élő több mint 12 millió lakosból kb 3.3 millió volt magyar.

Magyarország területe: 325.411 km2 volt és 92.833 km2 lett (71 százaléka veszett el).

Magyarország lakossága: 20.900.000 fő volt és 7.980.000 fő lett (62 százaléka veszett el).

Nagy-Magyarország közigazgatása 64 vármegyére tagozódott a Trianoni Békeszerződés előtt.

A teljesen elcsatolt 38 vármegye:

Alsó-Fehér, Árva, Bars, Belovár-Körös, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küköllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Lika-Krbava, Liptó, Máramaros, Maros-Torda, Modrus-Fiume, Nagy-Küköllő, Nyitra, Pozsega, Sáros, Szeben, Szepes, Szerém, Szilágy, Szolnok-Doboka, Temes, Torda-Aranyos, Torontál, Trencsén, Túróc, Udvarhely, Ugocsa, Varasd, Verőcze, Zágráb, Zólyom.

A megcsonkított, vagy részben elcsatolt 23 vármegye:

Abaúj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád, Esztergom, Gömör- és Kishont, Győr, Hont, Komárom, Moson, Nógrád, Pozsony, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Ung, Vas, Zala, Zemplén.

Anyanyelv szempontjából a következõképpen oszlott meg 1910-ben az ország lakossága: 10,050.575 (48.1%) magyar, 2,037.435 (9.8%) német, 1,967.970 (9.4%) tót, 1,833.162 (8.8%) horvát, 1,106.471 (5.3%) szerb és 472.587 (2.3 %) rutén. A trianoni Magyarországon a magyar anyanyelvûeknek csak kétharmada maradt meg, 33%-uk idegen uralom alá került.

Vallás szerint 1910-ben így alakult a lakosság számaránya: 52.1% római katolikus, 14.3% görög keleti, 12.6% református, 9.7% görög katolikus, 6.4% ágostai evangélikus, 4.5% izraelita és 0.3% unitárius.

A trianoni békeszerződés

A területváltozásokkal kapcsolatban a magyar állam vagyonából mindegyik állam megkapta azt a részt, amely a területére került. Az elcsatolt területeken lakók a békeszerződés értelmében a magyar állampolgárságukat elvesztették, és annak az államnak az állampolgárságát igényelhették, amelynek területén volt az illetőségük.

A magyar hadsereg létszámát 35 ezer főre korlátozta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget, tisztképzés csak a Ludovikán történhetett. Csökkentette a fegyvergyártás mennyiségét, a katonai és polgári repülést a megmaradt repülőeszközök tönkretételével megbénította. Kötelezte Magyarországot nagy összegű háborús kártérítés megfizetésére, valamint a háborús károk jóvátételére (később megállapítandó jóvátétel formájában). Kimondta, hogy Magyarország a győztes antanthatalmaknak a legnagyobb kedvezményt köteles biztosítani a kereskedelemben. Megtiltotta Magyarországnak, hogy más országgal a Nemzetek Szövetsége engedélye nélkül államszövetségre lépjen.  A magyar tengeri kereskedelmi hajókat lefoglalták, a Magyar Államvasútak korábbi vasúti hálózatának 38%-a maradt meg. Magyarország területén egyetlenegy vasércbánya maradt, sóbányáinkat teljesen elvesztettük. Magyarország erdőállománya a trianoni béke után az összterületnek mintegy 15,7%-ra csökkent.

A magyar államvagyon jelentékeny része a trianoni békeszerződés alapján elveszett. Magyarország csak azokat a vagyontárgyakat tarthatta meg, amelyek az új határokon belül estek; ez a vagyon is azonban rangsorbeli elsőbbséggel szavatolt a békeszerződésből származó jóvátételi és egyéb terhekért.

A háború és az azt követő események Magyarország pénzügyeiben zavaros állapotokat teremtettek. Az államadóságoknak a háború alatt mintegy hatszorosára megnövekedett összege teljes egészében Csonka-Magyarországot terhelte. A háború az államkincstár számára fokozott terheket jelentett és ezzel szemben az adóbevétel leapadt.

A magyar korona, amelynek értékállandósága már a háború második esztendejében megingott, 1919 óta belső értékben egyre rohamosabban csökkent. A békeszerződés betartásánál katonai ellenőrző bizottság őrködött.

Igazságot Magyarországnak!  Justice for Hungary!