Erd�lyorsz�gban az �sv�nyvizet - borv�znek nevezik. Vannak akik, az�rt mert �gy oltja a szomjat mint a bor, m�sok szerint a borba val�, �gy �zletesebb fr�ccs�t k�sz�thetnek. A val�s�gban azonban a legt�bb borv�z a nagy �sv�nytartalom miatt megv�ltoztatja az italok iz�t, a sz�rp�kn�l m�g sz�nv�ltoz�st is okoz. Eg�sz Eur�p�ban a legt�bb �sv�nyv�zforr�s Erd�lyben tal�lhat�. Csak Sz�kelyf�ld�n t�bb mint 1500 forr�s van, ezeket legal�bb egy tucat kateg�ri�ba lehet sorolni, �sv�nytartalmuk, k�mhat�suk, gy�gyhat�suk szerint. Vannak, akik legal�bb 20 f�le �sv�nyvizet tudnak felismerni csup�n az �z�k szerint. Csoportunk t�r�z�sai sor�n t�bb ilyen forr�st �s gy�gyvizet ismert�nk meg. Ilyen volt a Hargita Gy�ngye gy�ny�r� k�rnyezetben l�v� �d�l�hely forr�sainak a vize, ah�ny annyi f�le. K�r, hogy elhanyagoltak a forr�sok k�rny�ke, leromlott a kutak �llaga �s sok a szem�t. A Vlahica-Gy�ngye mezoterm�l �sv�nyvize f�rd�sre alkalmas, strandot m�k�dtetnek vele, kellemes volt �sv�nyv�zben f�r�dni. A Cseretet�n �tvezet� m��t 800 m-en Kalib�sk�-n �t vezet. K�zelben tal�lhat� a Fest�borv�z, nev�t onnan kapta, hogy a nagy �sv�nytartalom de f�leg a vasas s�k miatt v�r�ses barn�ra festi a patakot, a v�lgyben a k�vek pedig, a s�rga, narancs, barna minden �rnyalataiban csillognak. A Tolvajos h�g� 977 m-re emelkedik fel, innen pomp�s kil�t�s ny�lik a Csiki medenc�re. A t�volban Csikszereda l�that�, a szerpentinen lefel� egyik kanyarb�l m�r �-K-i ir�nyba a Csiksomly�i hegyoldal is l�that�. A Csiki medence sz�v�ben ez a 60 ezres lakos� v�ros m�g mind�g t�bbs�g�ben magyarlakta. A v�ros �szaki oldal�n van a k�rny�k, de az erd�lyi t�rt�nelem egyik legh�resebb k�z�piskol�ja, t�bb mint 300 �ves �s M�rton �ron nev�t viseli. Itt sz�lettek meg a Csiksomly�i miszt�riumok, ide j�rt G�bor �ron is. Mellszobra a liceum el�tt l�that�, k�sz�t�je a h�res szobr�szm�v�sz Bod� Levente egyik vend�gl�t�nk a szentesegyh�zi h�zigazd�nk. A v�rossz�li ferences templom 1800-ban �p�lt h�res b�cs�j�r�hely, benne a nevezetes k�nnyez� M�ria szobor. Fenn a Kissomly� dombon �ll a nagyon r�gi Szalvator k�polna melynek alapk�vei, m�g Szt. Istv�n kor�ig vezetnek vissza. A P�nk�sdi-b�cs� k�rmenet�t mindig a moldvai cs�ng�k vezetik, legut�bb m�r f�l milli� magyar gy�lt itt �ssze. Az �sszmagyars�g sz�m�ra az elm�lt �vtized legnagyobb tal�lkoz� �s zar�ndokhely�v� v�lt, ahol hitet, szeretetet, kitart�st lehet nyerni a magmarad�sunkra. A 12 st�ci� t�v�ben az �t mellett finom izletes er�sen sz�nsavas borv�z forr�s tal�lhat�. Csoportunk felgyalogolt a Kissomly�i-domb tetej�re, itt �rdemes volt felm�szni a ac�lszerkezet� kil�t�ra, ahonnan bel�tni az eg�sz Alcsiki-medence k�rny�k�t. �szakra ell�tni a Nagyhagym�s cs�cs�ig. Keletre az 1300 m-es Szell�tet� l�tszik, ez v�lasztja el a Gyimesi-medenc�t, amelyen �t a cs�ng�k vid�k�re lehet eljutni.

A hegyr�l lej�vet tov�bbi utunkra, csoportunk nem felejtett el palackokba feltankolni a borv�zforr�sb�l. Az elk�vetkez� napokra is jutott b�ven l�tnival�.

Sok olyan hely van m�g a Hargita ment�n, amit �rdemes megn�zni. Hargita-f�rd�r�l viszonylag k�nnyen f�l lehet jutni a Csics�i, a M�d�falvi �s a R�kosi Hargit�ra, ahol a kr�ter oldal is l�that�, maradv�nya egy lepusztult �sr�gi �ri�svulk�ni kr�ternek. D�lre Szeltersz b�nyavid�ken kereszt�l az Alm�si barlangot lehet megtekinteni. N�h�ny Km-re van Kir�ly-f�rd� hat�sos gy�gyvizeivel, a Pokoll�z-hegy el�tti r�ten, term�szetv�delmi ter�leten van a h�res n�rcisz mez�. Ett�l nem messze pedig Homor�df�rd� �sv�ny �s mezoterm�l vizeivel. Az elk�vetkez� napokban �jabb felfedez� utakra indulunk.