Csoportunk �gy d�nt�tt, hogy egy tiszt�lkod�ssal egybek�t�tt f�rd�z� napot tart, ez�rt Borsaf�redr�l (Baia Borsa) kor�n indultunk tov�bb a 17–es m��ton R�nasz�kre. F�rd�j�nek s�s vize mozg�sszervi, idegrendszeri �s n�i betegs�geket gy�gy�t. M�r 1766 �ta iszapf�rd�j�t �s f�ldalatti tav�t is kihaszn�lj�k. M�g d�lel�tt az Iza v�lgy�ben egy kis kit�r�t tesz�nk, mivel az egym�st �r� kis falvakban a m�ramarosi �p�t�szet remekm�vei tal�lhat�k itt. V�ncsfalv�n, N�nfalv�n, Szurdok �s Roz�lifalv�n a falutemplomok sokas�ga m�g a 17-18 sz. –ban �p�ltek. Hegyes fatornyaik, zsindelyes fah�zaik kecsesen az �g fel� t�rnek. Ha elgondoljuk, hogy bizony szeles, telek is el�fordulnak itt, aerodinamikai remekm�veknek is tekinthet�k ezek a templomok. K�r, hogy p�nzhi�ny miatt, az id� fogai nagyon megviselt�k az �p�tm�nyeket, az embereket, helyi �csokat is alig �rdeklik a f�b�l k�sz�lt alkot�sok. Bezzeg b�doglemezes ortodox templomok erre fel� is gombam�d szaporodnak, b�r nincs annyi h�v�, aki nagyritk�n megt�ltse �ket.

Farkasr�vn�l �rt�nk le a Tisza v�lgy�be �s egy sz�p kis fogad�ban eb�delt�nk az Iza foly� partj�n. A sors �ltal megt�rt de kedves emberekkel tal�lkoztunk, akik rom�nul de magyarul is k�l�nleges t�jsz�l�ssal besz�lnek. Besz�d�kben sok az „�” toldal�k, be�kel�s, ez�rt is illik r�juk a megnevez�s: -�k a maram�k. Be�rt�nk M�ramarosszigetre (Sighetul Marmatiei) a faipari k�zpontba. Ez kb. 60 ezer lakos� v�ros, r�gen megyesz�khely is volt. IV. L�szl� rom�nokat telep�tett ide a tat�rok elleni v�delmekre, a vajd�ik lesz�rmazottjai a Dr�gfiak, magyar nemess�get kaptak. A Dr�gfiak el�dei alap�tott�k Moldv�t a 13. Sz.-ban. A v�ros g�tikus st�lus� reform�tus temploma 14. sz. –b�l ered, a kult�rpalot�t �rdemes m�g megn�zni, valamint a n�nevel�s �tt�r�j�nek L�vey Kl�r�nak s�rj�t.

Miut�n megn�zt�k az Iza foly� be�ml�s�t is a Tisz�ba, �tra kelt�nk D�l fel� a 18-as �ton Nagyb�nya (Baia Mare) fel�. A Gutin-h�g� fel� menet k�vetkezik Breib falu, amelynek a 16. Sz. –i fatemploma �s s�sf�rd�je h�res. Aknasugatag s�b�ny�j�r�l nevezetes, Kr�csfalv�n �s Desz�n a k�t-h�zomsz�z �ves m�ramarosi farag�s� fakapukban lehet gy�ny�rk�dni. Ezut�n el�rj�k a nagy szerpentint, amelyik felkapaszkodik 980 m-re. Balra a Kakastar�lynak nevezett gerinc t�nik fel az 1445 m-es Gutin cs�ccsal, jobbra Rozs�ly cs�cs az 1300 m�ter�vel.  A hossz� �rny�kok m�r a k�zelg� est�t hirdetik, a hegyekben hamarabb s�t�tedik. Fels�b�nya fel� k�zeledve let�r�nk a B�dit�hoz vezet� �tra �s a 730 m�teren l�v� Mogosa turistah�zhoz �rkezt�nk. K�s�bb m�g jutott id� egy esti s�t�ra is a fest�i k�rnyezetben. 

M�snap m�r kipihenve �szak Erd�ly legnagyobb v�ros�t n�zt�k meg, Nagyb�ny�t.(Baia Mare) D�li fekv�s� fest�i vid�ken a Zazar v�lgy�ben ter�l el, ahol megterem a szel�dgesztenye �s a mandula. Nem hi�ba alakult itt ki �s lett h�res a nagyb�nyai fest�szet. Err�l tan�skodik a m�v�sztelep is a v�rosi parkt�l �szakra. Holl�si Simon alap�totta 1896-ban, majd vele egy�tt R�ti Istv�n, Ferenczi K�roly, Iv�nyi, Thorma lettek h�res fest�m�v�szek. A v�ros m�r 250 ezres l�leksz�mra duzzadt, a magyarok m�r csak kissebs�gben �lnek. II. G�za 1142-ben sz�szokat telep�tett ide a nemes �rc b�ny�szata miatt. A v�ros f�ter�t egy tucat m�eml�k �p�let �vezi, �gy: a Szil�gyi Erzs�bet h�za, Lendvay M�rton sz�nm�v�sz h�za, a Minorita templom, a Szent Istv�n torony a v�ros c�mer�vel, az �reg fogad� �p�lete, a P�nzver� h�z, stb. A v�rosnak botanikus �s �llatkertje is van. A v�rosn�z�s ut�n a k�zeli Kolt�ra ruccantunk ki, itt van a Teleki-kast�ly, a Teleky s�rhely, Pet�fi somf�ja �s eml�kszob�ja. Annakidej�n nagy k�lt�nk Pet�fi S�ndor arra k�rte meg Telekit, hogy itt t�lthesse m�zesheteit. 1847 szeptember 9-�n �rkezett meg feles�g�vel, a h�nap v�g�ig 28 k�ltem�nyt �rt itt, k�zt�k a gy�ny�r� „Szeptember v�g�n”c vers�t is.

Ezut�n ell�togattunk a Fernezely v�lgy�be, ahol az 57 m�ter magas duzzaszt�g�t 4 Km hossz� tavat hozott l�tre. A Firiza t� sz�p �d�l�i k�rnyezetben Nagyb�nya iv�v�zk�szlet�t t�rolja. A k�rny�k�n sok kis mag�n �zlet van, a kemping is olcs� sz�ll�st biztos�tott.