Naplemente ut�n a Fernezely t� felett �sz� k�d gy�ny�rk�dtetett benn�nket, sokat nem lehetett �lm�lkodni, mert s�rg�sen indulnunk kellett, ha m�g sokat akarunk l�tni Erd�lyorsz�g �szaki r�sz�n. El�g rossz bek�t��ton ment�nk r� a 18-as f��tra, M�ramarosszigeten (Sighetul Marmatiei) m�r nem �lltunk meg, de Szaplonc�t (Sapinta) nem hagyhattuk ki. Ennek a h�res vid�m temet�j�ben vannak a sz�nes fejf�k, amelyeken vicces rigmusok �s vid�m verses halotti b�cs�ztat�k feliratai olvashat�k. A felvidult csapatunk a Tisza fel� vette �tj�t, egy hat�r menti kisv�rosba T�cs�re �rkezt�nk, itt folyik �t a Tisza Ukrajn�ba. Mivel a kisv�ros nem nyerte meg tetsz�s�nket, d�li ir�nyba fordultunk a Huta-h�g�n �t az 1000 m�teres Feny�r hegy alatt egy sz�p helyen uzsonn�ztunk.

Avasfels� (Negresti-Oas) kisv�ros�ban �lltunk meg, mivel itt van a t�rs�g n�pm�v�szeti k�zpontja, gazdag m�zeum�t �rdemes megtekinteni. Szin�rv�ralj�ra (Seini) ment�nk tov�bb, itt megtal�ltuk Erd�si Sylvester J�nos bibliaford�t� sz�l�h�z�t, aki az els� Magyar nyelvtant is �rta 1540 k�r�l. Szin�rv�r sz�thordott romjait az Apa hegyen, csak nyomokban lehet fellelni. Eb�did�re Aranyosmeggyesre (Mediesu Aurit) �rt�nk, a helyi lelk�sz bemutatta nek�nk a B�thoriak �ltal �p�tett reform�tus templomot. Benne van a Wssel�nyiek s�rboltja. Itt tudtuk meg, hogy m�g mit �rdemes megn�zni a k�rny�ken.

A v�rkast�ly m�g 1278-ban �p�lt, t�bbsz�r lerombolt�k, t�bb gazd�ja is volt, majd 1732-ben Wessel�nyi Ferenc is �p�tett itt v�rkast�lyt de a hitleri csapatok lerombolt�k. D�lut�n m�g belef�rt a programunkba a k�zeli Szatm�rn�meti megyesz�khely. Ezt a v�rost ezer t�j�n Gizella kir�lyn� alap�totta ide telep�tve a n�met vad�szokat. Tat�rj�r�s ut�n IV. B�la �jra�p�tette, 1535 ut�n a reform�ci� jelent�s k�zpontja lett. A viszontags�gos t�rt�nelmi id�k ellen�re a k�rny�ken 23 sv�b falu j�tt l�tre. Szatm�rt (Satu Mare) sokat l�togatta Pet�fi, gyakran j�rt Pap Endre k�lt� bar�tj�n�l, majd innen j�rt �t Erd�dre, szerelm�hez, J�li�hoz. Az �v�rosban sz�p �s fontos eml�km�vek bizony�tj�k t�rt�nelm�nk folyamatoss�g�t. A p�sp�ki sz�kesegyh�z klasszicista-barokk st�lus�, impoz�ns �p�tm�ny. A volt V�csey-h�zban �rt�k al� 1711-ben a szatm�ri b�k�t, amely jelenleg m�zeum. A reform�tusok� az �rdekes L�ncos templom, ennek szomsz�ds�g�ban van a magyar gimn�zium. M�g volt id�nk leugrani Erd�dre is, ahol olcs� sz�ll�shelyet is kaptunk. Vacsora ut�n m�g megn�zt�k az eml�khelyet, ahol 1847. szeptember 8-�n, az akkori v�r k�poln�j�ban keltek egybe Pet�fi S�ndor �s Szendrei J�lia. Erd�d jeles sz�l�tte volt Bak�cz Tam�s esztergomi �rsek. A k�zs�gben gy�gyf�rd� is van. Csoportunk f�rd�zni k�v�nt, de sajnos ezt m�r lek�st�k.

M�snap reggel a hat�r menti Nagyk�rolyba ment�nk. Belv�rosa �rzi a magyar jelleget, itt m�g sok magyar �l. Az oklevelek 1335-t�l emlegetik a v�rost. A v�ros k�zponti parkj�ban van a m�zeum. M�ty�s alatt �p�lt s a K�rolyiak kast�lya volt, most lovagv�rnak n�z ki. A volt piarista rendh�z fal�n R�vai Mikl�s nyelvtud�s eml�kt�bl�j�t l�ttuk, Ady Endre is idej�rt a gimn�zium els� n�gy oszt�ly�ba. Itt ismerte meg szerelm�t a Szarvas fogad�ban rendezett megyeb�lon 1846 szeptember 8-�n. Nagyk�roly megyesz�khely is volt, a megyeh�za �p�let�ben 1832–ben volt f�jegyz� K�lcsey Ferenc Sok h�res szem�ly �lt e r�gi v�rosban, �gy Kaffka Margit �r�, K�roli G�sp�r bibliaford�t�.

D�lut�n m�r tov�bb ment�nk, a v�rosn�z�s f�radalmait a kisbuszon pihente ki a csapat. �rmindszenten meg�lltunk, ahol Ady Endre sz�letett 1877-ben. Itt Adyfalv�n az eml�km�zeumot n�zt�k meg, sok turista l�togat el ide ebbe a k�ri�ba, olyan ez, mint egy kis zar�ndokhely. Csup�n 20 Km-re ide, van Sz�demeter, (Sauca) ahol nemzet�nk egy m�sik nagyja K�lcsey sz�letett, a Magyar Himnusz �r�ja. Hossz� lenne a sora a tov�bbi nagyjaink felsorol�s�nak, akik e t�rs�gben sz�lettek, vagy �ltek. A barangol� turista sz�ve, torka szorul l�tv�n a sok �rt�ket, eml�ket pusztulni vagy �talak�tva, s m�s kezekre jutva.  N�p�nket feldarabol�k a Trianoni trag�di�val s�jtottak r�nk, amit m�ig, sem az �t�lethoz�k, sem az ebb�l hasznot h�z�k nem enyh�tettek rajtunk.