A Szil�gys�gon �t.

Ny�r�br�nyon �t, utaztunk csoportunkkal az �szakk�z�p Erd�lyi Mez�s�g l�tv�nyoss�gai fel�. Margitta (Marghita) kisv�ros�n �t a Beretty� mellett haladunk, Szil�gynagyfalu (Nusfalau) let�r� ut�n hamar el�rj�k Szil�gybagost (Boghis), ahol kellemes mezoterm�l gy�gyvizes f�rd� v�r r�nk, olcs� strandj�val. M�g d�lel�tt a Kraszna v�lgy�n �t be�r�nk Szil�gysomly�ra (Simleu), a megye m�sodik v�ros�ba. A v�ros m�r a 13. Sz. –b�l ismert 1876 –ig Kraszna v�rmegyesz�khelye volt. Itt t�bb l�tni val� is akadt. G�tikus st�lus� Pl�b�niatemplom�t B�thori Istv�n 1532-ben �p�tette, a somly�i v�r romja m�r alig l�that� ezt B�thori Zsigmond �p�tette 1597-ben. A v�ros feletti Kesely-hegyen 3. sz.-b�l sz�rmaz� gepida kincseket tal�ltak, ezek az „Aranyfibull�k” a Magyar Nemzeti M�zeumban l�that�k. A k�zeli Somly��jlakon a reform�tus templom mellett egy ap�cakolostor is m�k�d�tt. Siett�nk tov�bb, hogy m�g d�lut�n el�rj�nk vend�gv�r�inkhoz Kraszn�ra (Crasna). Varsolcn�l (Virsolc) kis id�re meg�lltunk, itt v�zt�roz� �p�lt a Kraszn�n, innen l�tj�k el a k�rny�k telep�l�seit iv�v�zzel. Sz�p kil�t�s ny�lik d�lre a 990 m magas Terbete hegys�gre, d�lkeletre pedig a Meszes vonulat�ra.

Kraszna hajdani �si v�ra, r�gi telep�l�sre utal. Itt �lt a kiv�l� botanikus Cserey Farkas, n�la vend�geskedett Kazinczy, aki az Erd�lyi Levelek c. m�v�ben r�szletesen �rja le az udvarh�z m�kincseit, k�nyvt�r�t.

Ismer�seim nagy szeretettel v�rtak, hatalmas paraszth�zaikban gyorsan el�ker�lt a finom �s er�s szil�gys�gi szilv�rium, amit�l m�g �hesebbek lett�nk. De sebaj, a ter�lj – ter�lj asztalk�t a menyecsk�k, olyan hamar el�var�zsolt�k, hogy a harmadik poh�rka Isten�ld�sa, j�form�n m�g le sem cs�szott. El��telnek z�lds�gekkel f�tt ty�kh�s �s apr�l�k volt t�lalva, sz�munkra kev�sb� ismer�s leves volt a ty�kh�sos-csorba. Ez egy olyan kiad�s leves, amely h�zilag korp�b�l erjesztett �n. bors-sal savany�tott. �ze nagyon kellemes, a k�l�nleges zamatokat a zeller �s petrezselymen k�v�l, a lesty�n �s a sz�r�tott varg�nya gomba adja meg. Az igazi meglepet�s a ban�lisan klasszikusnak hitt t�lt�tt k�poszta volt. T�ltel�k�ben a h�s mellett f�st�lt sonka �s kukoricadara volt rizsk�sa helyett. Ez k�l�nleges �zt adott a nem t�l f�szerezett kism�ret� j�l megf�tt t�ltel�keknek. A h�zi tejf�l pedig ink�bb a tejsz�nhez �llt k�zelebb.   

K�s�bb a moccanni alig tud� csapatunk, mik�zben egyfolyt�ban a h�ziakat dics�rte, el�ker�lt a 4 �ves v�r�sbor is. Az �rt�nk �rkezett tiszteletes urat nem volt sz�v�nk visszautas�tani, �gy n�h�nyan vele tartottunk a reform�tus templom megtekint�s�re. G�tikus st�lus� 1391 -b�l sz�rmaz� templom 40 m magas sisak-torny�val n�gy fiatorny�val igen impoz�ns �p�tm�ny. Gy�ny�r� festett mennyezete 1736 –ban k�sz�lt, 15 m hossz� haj�ja alacsonys�ga ellen�re is az orgona megsz�lal�sa ut�n j� akusztik�j�nak mondhat�. A valamikori Kraszna-k�zs�g lakoss�ga t�bbs�g�ben magyar volt, ma azonban ez az egyens�ly felborult, a tiszteletes �r elmond�sa szerint vannak j� h�rek is. Egyre t�bb magyar gyerek konfirm�l �s h�zasodik templomban, a neh�z p�nztelens�g ellen�re is a kultur�lis �let fejl�dik, k�rus, t�nc-csoportok is m�k�dnek, n�ha turn�znak is, ha �rkezik t�mogat�s.

Mire visszat�rt�nk a h�zigazd�khoz, csapatunk lust�bbik fele m�r jav�ban n�t�zott az id�k�zben �sszeverbuv�l�dott t�rogat�s �s heged�s k�s�ret�vel. A hosszura ny�lt esti n�t�z�s �s ismerked�sek ut�n kellemes nyugov�ra t�rt�nk, majd holnap a megyesz�khely fel� vessz�k utunkat.