A templomn�z�s ut�n f�ls�t�ltunk a k�zeli dombon a nagy kiterjed�s� temet�n �t a De�kdombra, innen nagyon sz�p kil�t�s ny�lik a v�rosra. A hagyom�ny�rz� di�kok ide j�rtak fel ballag�s idej�n dalokat �nekelni, hogy j�l lehallatsszon a v�rosba. Az id�sek eml�kei szerint m�g Ady di�k�veit�l indultak ezek az �jszakai szeren�dok, m�ra m�r kihalt ez a hagyom�ny. Valaha itt �rhatta a fiatal k�lt� sz�p le�r�vers�t,,Pip�l a Meszes”.

D�lut�n a csoportunk kisbusz�val f�lment�nk a Meszes hegyre. A hegy l�b�n�l hajdan kir�ndul�sair�l, maj�lisair�l nevezetes Fenyves-erd� m�ra m�r fel�re zsugorodott, a k�rnyezet �s term�szetrombol�s miatt. A Gyilkos-domb is lepusztult, a forr�svizek elapadtak. Mik�zben megpr�b�ltuk megkeresni a N�das-t� k�rny�k�t elmes�ltem egy r�gm�lt id�kb�l sz�rmaz� Hel�na-g�d�r legend�j�t, amelyet �desany�mt�l hallottam el�sz�r. A 700 m-es hegy tetej�r�l r�l�tni az Egregyi-medenc�re, e sz�p vid�ken egy kis kit�r�t tett�nk Mojgr�d fel�, ahol egy kimer�tett gr�nitb�nya mellett egy nagy r�mai er�d�tm�ny nyomai l�tszanak. F�l �r�s �t ut�n a Szamos (Somes) parti Zsib� (Jibau) kisv�rosba �rkez�nk. A Wessel�nyi csal�d 1584-t�l kezdte felvir�goztatni az uradalmat, az �llom�shoz k�zel W. Mikl�s kast�lya l�that�. Sarokb�sty�s, manz�rdtet�s pavilonokkal b�v�tett �p�let, sajnos elhanyagolt �llapot�. A k�zeli dombtet�n �ll a csal�di Kripta, itt nyugszik Wessel�nyi Mikl�s t�z gyermeke is. 1705-ben Zsib�n�l szenvedett veres�get II.R�k�czi serege, a csata melletti 422m-es hegyet R�k�czi hegynek nevezt�k el. Sz�p kil�t�s ny�lik innen a Szamosra amint az, nagy �vben �szaknak fordul. Mi is �szaknak tartunk Debren �s Szil�gyszegen �t, sajnos ezen a magyar lakta vid�ken is, m�ra m�r csak sz�rv�nyban �lnek magyarok. N�h�ny Km-es let�r�vel, dimbes–dombos vid�kre �r�nk, itt van Meny�. 89 december�ben a Rom�niai forradalom szikr�j�t ad� T�k�s L�szl� tiszteletest hurcolt�k ide Temesv�rr�l. Piciny kis reform�tus templom�ba az �ta is h�s�gesen j�rnak a h�vek. A k�vetkez� �llom�sunk Szil�gycseh (Cehul Silvaniei) kisv�rosa. V�ra 1359-b�l ered, ezt a Th�k�ly v�rat sajnos m�r sz�thordt�k. Reform�tus templom�t 1519-ben az a Dr�gfi J�nos orsz�gb�r� �p�tette, aki a moh�csi csat�ban esett el kez�ben az orsz�g z�szlaj�val. M�snap mivel e lepusztult kisv�rosban nem sok l�tnival�t tal�ltunk, d�lnek fordulva a kanyarg�s Szamos mellett D�snek tartottunk. Egy �r�nyi �t ut�n a Szamos Szurdok�n�l egyre jobban besz�k�l, ez a hely J�sika Mikl�s, a magyar t�rt�nelmi reg�ny atyja, kedvelt helye volt, Abafi c. reg�ny�t �rta itt. Kack� k�zs�g k�vetkezett, ahol 1848-ban Bem t�bornok legy�zte az osztr�k csapatokat. Alm�sgalg� k�l�nleges l�tv�nyt ny�jt, a Szamos szurdok�ban van a s�rk�nyok kertj�nek nevezett homokk� 25m-es alakzataival, helyb�li mes�k �s legend�k t�maad�i. Be�r�nk D�zsre (Dej) a hajdani Szolnok-Doboka v�rmegye sz�khely�re. Itt tal�lkoznak a Kis- �s a Nagy Szamos, m�s n�ven a Hideg- �s a Meleg Szamos. R�gi b�nyav�ros, s�b�ny�it II.Endre kir�ly nyittatta meg �s e foly�kon, a Tisz�n �t, sz�ll�tott�k a j� min�s�g� s�t. A v�ros h�res sz�l�tte P�pai P�riz Ferenc, nagyenyedi tan�r, orvos s a latin-magyar sz�t�r szerz�je. A f�t�ren megtekintett�k a legnevezetesebb eml�km�vet a 14. sz�zadb�l ered� reform�tus templomot. A t�bbsz�r �t�p�tett, jav�tott templom h�rom r�szb�l �ll, szent�lye ferences jelleg�, pill�rei g�tikusak, sekresty�je h�l�boltozat�, 1752-b�l faragott koron�s sz�sz�ke van. A templomt�l �szakra esik a B�thori �s R�k�czi fejedelmek egykori sz�ll�sh�za, ahol k�s�bb polg�ri iskola is m�k�d�tt. A v�rosh�za �s a sz�nh�z is r�gi eml�km�. A sok n�zegel�d�s ut�n pihen�sk�pp egy s�sf�rd�z�sben �llapodtunk meg a v�roshoz k�zzel D�sakn�n a r�maiak �ltal is haszn�lt s�b�nya hely�n, s�s f�rd�t tal�lunk. Itt �szni sem kell tudni, hisz mozg�s n�lk�l is fenntart a nagy s�tartalm� v�z. A k�zeli m�g m�k�d� s�b�ny�k �vente 2-300000 t. s�t adnak. A m�ltban nagyon sok rab �s nem t�l r�gen politikai fogoly szenvedett �s fejezte be itt �let�t. A k�zeli Szamos�jv�ron volt a legrettegettebb erd�lyi b�rt�n, ahol a diktat�ra idej�n sok �rtatlan politikai fogoly pusztult el, innen vitt�k a rabokat k�nyszermunk�ra a s�b�ny�kba, valamint a nem t�l messzi sz�n �s �lomb�ny�kba. Ell�togattunk a volt Martinuzzi-kast�lyba. Az 1625 k�r�l �p�lt nagym�ret� pentagon b�sty�kkal meger�s�tett, sz�mos �t�p�t�s nyom�t �rz� kast�ly elhanyagolt �llapotban van. Vajon valamikor marad e m�g valami a megmaradt t�rt�nelmi m�eml�kekb�l, amit meg lehet menteni az ut�kor sz�m�ra? Egyel�re �gy n�z ki, semmire sincs p�nz, amit el�deink alkottak.