M�snap csoportunkkal Szamos�jv�rr�l �tnak eredt�nk a Hideg-Szamos v�lgy�n f�lfel�, Kolozsv�r (Cluj) fele a fel�j�tott m��t egyre jobb min�s�g�. Nagyikl�d �s Szamosjen� esik utunkba, majd a s�b�ny�ir�l h�res Sz�k. Innen sz�rmazik Lajtha L�szl� zeneszerz� �s a Csenki testv�rek n�pzenekutat�k, a k�zs�gben l�tnival� a sz�p ferences templom �s kolostor. Bonchid�n, a lovagv�rszer�, B�nffi kast�lyt sz�p parkj�val �rdemes megtekinteni. Apahid�n �s k�rny�k�n voltak a B�nffi Gy�rgy f�isp�n birtokai a 17sz.-ban indult nagy fejl�d�snek e t�rs�g. Hun fejedelmi s�rokra bukkantak 1889-ben, mivel a Kolozsmonostori Ap�ts�g v�mszed� helye volt itt, r�gen Ap�th�dj�nak (Apahida) nevezt�k. Innen m�r Kolozsv�r el�v�rosa kezd�dik a Szamos mindk�t partj�n, ipari telepek sorakoznak. Kolozsv�r 1270-ben V.Istv�n �ltal emelkedett v�rosi rangra, majd Zsigmond idej�ben kezd�d�tt el a sz�z �vig tart� �p�t�se, majd M�ty�s idej�ben �rte el f�nykor�t. Miut�n megtekintett�k M�ty�s kir�ly sz�l�h�z�t, a Szent Mih�ly templomot, csoportunk a f�t�ren b�m�szkodott a legt�bbet, f�leg Fadrusz h�res alkot�sa a M�ty�s szobor k�r�l. Miut�n t�rsas�gunk p�nzt v�ltott be, a sz�mtalan bev�lt�hely egyik�ben, els�t�ltunk a B�lyai Egyetemre. Ritka sz�p �sv�nygy�jtem�nyt tekintett�nk meg az �vsz�zadok alatt felhalmozott Erd�lyi-medence sz�mtalan b�ny�ib�l. Siker�lt a h�res Egyetemi K�nyvt�rat is megtekinteni, amelyiknek alapj�t az Erd�lyi M�zeum Egyes�let k�pzi, itt tal�lhat� az erd�lyi n�pek r�gi �rott kincseinek leggazdagabb gy�jtem�nye. A Farkas utcai reform�tus templomot, a B�lyai h�zat �s a B�nffy palota megtekint�se m�g belef�rt id�nkbe, de sietn�nk kellett, hogy Kalotaszegre is jusson m�g id�. Nyugat fel� az 1-es nemzetk�zi �tra jutunk ki, az �t mellett Kolozsmonostori-K�lv�ria a benc�s kolostor ap�ts�ga l�tszik fent a dombon. I. B�la kir�lyunk alap�totta 1060-ban. Gyalu az els� nagyobb k�zs�g, ahol a Kapus patak bele�mlik a Hideg-Szamosba, innen lehet sz�p kir�ndul�sokat tenni a Meleg-Szamos forr�s�ig �rintve a hatalmas T�rnica �s B�lesi-v�zt�roz�kat. Innen l�tj�k el Kolozsv�rt iv�v�zzel �s villany�rammal. A Kapus (Capus) foly�cska ment�n Magyarkapus m�r Kalotaszeg kapuj�t jelenti. Ennek a t�jegys�gnek saj�ts�gos n�pviselete n�pm�v�szete �s �p�t�szete van. El�rj�k Kiskapust �s Nagykapust ahol t�bb helyen is �rdemes meg�llni, mivel itt lehet v�logatni, a szebbn�l szebb k�zimunk�k �s n�pm�v�szeti t�rgyak k�z�tt. Seg�tettem t�r�z�inknak a v�s�rl�sban �s az alkuban, hogy ne vegyenek csak eredeti �rt�keket. Sajnos nagyon elrep�lt az id� s od�bb kellett �llni. Az �ton sok sz�p faragott kaput �s erk�lyes-torn�cos h�zat l�ttunk. A v�zv�laszt� medence ut�n K�r�sf�n�l m�g meg�lltunk. A h�g� tetej�r�l sz�p kil�t�s ny�lik a vid�kre. Itt ered a Sebes-K�r�s, uzsonn�ztunk �s ittunk a j� hideg forr�sb�l. Innen m�r a szerpentineken lefel� t�z perc alatt a kalotaszegi vid�k k�zpontj�ba �rt�nk B�nffyhunyadra (Huedin). M�sodoszt�ly� relat�v olcs� panzi�ban foglaltunk helyet, s este m�g jutott id� egy kisv�rosi s�t�ra is. Elhat�roztunk, hogy m�snap a n�prajzi-m�zeum helyett, bej�rjuk Kalotaszeg legszebb r�szeit. Viszonylag j�rhat� utakon a v�rost�l d�lre el�sz�r M�regj�n kereszt�l Havasreketty�re ment�nk. Innen gyalog a Retyicelli-v�zes�st n�zt�k meg. Visszafele el�g rossz k�ves �tk�t� �ton �rt�nk Kalotaszentkir�lyra. B�r nagy a szeg�nys�g ez meg is l�tszik, m�gis sok sz�p faragott port�t, zsindelyes, tornyos tetej� h�zakat l�ttunk. Magyarvalk�n, a vid�k egyik legszebb b�sty�s v�rfal� reform�tus templom�t tal�ljuk. A cs�cs�ves st�lus� kazett�s mennyezet� templomot a 13sz.-ban �p�tett�k Sajnos a vid�k legt�bb romos �llapot� temploma, fel�j�t�sra szorul. Egy �jabb gy�ny�r� nev� falu Magyargyer�monostor k�vetkezik, ahol a 13sz-b�l ered� fest�i sz�ps�g� ker�tett templomot tal�lunk. Karzat�t�l a mennyezetig Umling L�rinc �s fia festette a 18sz.-ban. Az �si csal�di c�merek siralmas �llapotban vannak. Ideje volna m�r a falusi turizmust ezekre a f�lrees�, de k�nnyen el�rhet� fest�i sz�ps�g� vid�kekre is kiterjeszteni, tal�n ez seg�thetne megmenteni a lepusztul� �rt�keket. Kiskalota �s Nagykalota k�vetkezett, m�g esteledte el�tt fel kellett jutnunk a 748m-es Riszeg hegyre, ahonnan bel�tni az eg�sz Kalotaszeget. A t�r�b�l kimaradt a Funtinel nev� havasi fenns�k, ahol 1849 j�lius 6.-�n esett el Vasv�ri P�l a m�rciusi ifj�s�g egyik forradalmi vez�re �s h�se.