Nagylakn�l a hat�r�tkel�s d�lid�ben el�g sok v�rakoz�ssal j�rt, de az�rt m�g csoportunknak maradt ideje a l�tnival�kra is. Alig f�l �ra alatt, el�rt�k nyugat fel�l Arad elhanyagolt el�v�ros�t. A k�zpontban a park mellett tal�ltunk parkol�helyet, egy belv�rosi s�ta mindenkinek haszn�ra lett. A kult�rpalota, amely Sz�ntay Lajos m��p�t�sz tervei alapj�n k�sz�lt helyt ad a k�nyvt�rnak, filharm�ni�nak �s a m�zeumnak. Megn�zt�k a Lechner �d�n �ltal tervezett neo-renesz�nsz v�rosh�z�t, karcs� magas �rk�dos erk�ly� �ratornya van. Az �t�p�tett, volt Feh�r Kereszt sz�lloda �p�let�ben Liszt Ferenc �s J. Strauss, majd Ady is tartott itt el�ad�st. A r�gi sz�nh�z �p�let�ben szerepelt D�ryn�, majd Pascaly t�rsulata az 1820-as �vekben, ezt eml�kt�bla is �rzi. A k�zpontban van a Vad�szk�rt sz�lloda, amelynek k�v�h�za kedvenc helye volt Adynak itt tart�zkod�sa idej�n.

A minorita templomot, a Nepomuki Szt. J�nos szobr�t m�g �rdemes megn�zni. Mik�zben, az  Aradi-v�r fel� s�t�ltunk, a Maros-h�don �t csoportomnak elmes�ltem, hogy p�r �ve m�g nem volt szabad megeml�kezni a v�rtan�k obeliszkj�n�l. Okt�ber 6.-�n 89-ben a kegyhelyre igyekv�ket feltart�ztatt�k a katon�k, �desany�m�k kis csoportj�t nem engedt�k �t a h�don, �gy a vir�gokat a Marosba dobva eml�keztek meg a 13 v�rtan�r�l.

Hosszadalmas lett volna a hat�g� csillag alak� v�rat k�rbes�t�lni, mivel ez 800 m sz�les, t�bbszintes kazamat�kkal rendelkezik, �p�t�se 1783-ban fejez�d�tt be. A v�r utols� nagy parancsnoka Damjanich t�bornok volt 1849 j�lius 1-ig szabads�gharc eml�kt�rgyai dokumentumai a m�zeumban tal�lhat�k. Nem volt id�nk megn�zni a Fl�ri�n-k�poln�t �s a Nepomuki Szt. J�nos szobr�t, de a vastusk�s h�z m�g utunkba esett erre m�g futotta id�.

T�bb l�tnival� is van m�g a v�rosban, de az id� s�rgetett benn�nket, �gy �jra utrakelt�nk. �jaradon kereszt�l vezet a nemzetk�zi �t dombos vid�ken �t, a legk�zelebbi l�tnival� a 13. sz.-ban alap�tott telep�l�s Vinga. A k�zs�gben a domb tetej�n �ll a hatalmas katolikus templom, 1737-ben a t�r�k�k el�l telep�tettek ide 4600 polg�rt. D�lebbre 8 km-re Orczyfalva m�r Temes megy�hez tartozik. Innen nem messze van Kal�csaf�rd�, s�s-l�gos term�l vize mozg�sszervi �s em�szt�si betegs�gekre alkalmas. Mivel esteledett a term�lf�rd�z�st, m�skorra halasztottuk, am�gy is m�g sz�mtalan gy�gyf�rd� esik m�g utunkba, csoportunknak estig Temesv�rra kellett �rnie.  Am�g a hatalmas nagyv�roshoz k�zeledt�nk, ismereteimb�l egy kis t�rt�nelmi �ttekint�st tartottam, hisz ennek a v�rosnak a polg�ra voltam �n is 18 �ven �t.

A vid�k mocsaras jellege ellen�re is m�r �sid�k �ta lakott ter�let volt, az �rp�dok alatt a temesi v�risp�n sz�khelye volt, K�roly R�bert �p�tette az els� v�rkast�ly�t 1318-ban. T�bb orsz�ggy�l�s sz�khelye volt, M�ty�s kir�ly �s Kinizsi P�l is innen indultak t�r�kver� �tjaikra. A v�ros t�r�k k�zre is ker�lt 164 �vig, am�g a cs�sz�ri hadak visszafoglalt�k 1716-ban. A Habsburgok idej�n a n�met telepesek ipari k�zpontt� tett�k �s nagy fejl�d�snek indult. Az ut�bbi sz�z �vben igen sokan telepedtek le a vid�ken, sok f�le nemzet �s kult�ra tal�lkoz�si helye lett a v�ros, a diktat�ra �veiben t�bb mint sz�zezer ember telepedett le a k�rp�tokon t�lr�l, a n�metek t�bbs�ge kiv�ndorolt, a magyars�g is sz�rv�nyba ker�lt. A legnehezebb id�k ellen�re is a nyugati kult�ra hat�sa el�g er�s volt ahhoz, hogy eg�sz Rom�ni�ban itt legyen a legnagyobb az emberek �s n�ci�k k�z�tti szolidarit�s, ez�rt nem v�letlen, hogy innen indult el a diktat�ra lever�s�hez vezet� forradalom 1989 v�g�n.

K�s� d�lut�nra j�rt, mire a csaknem f�lmilli�s nagyv�ros hat�r�ba �rt�nk, az agron�miai egyetem mellett haladtunk el. Az Aradi-�ton toronyh�zak k�z�tt a botanikus kert mellett �rt�nk be a belv�rosba, majd az �gt�jak sz�k�k�tj�t megker�lve a Temes-v�r falai alatt �rkezt�nk be a k�zponti park ter�let�re, egy parkol�helyet tal�lni.  Vend�gl�t�ink m�r t�relmetlen�l v�rtak, s csoportunkat nagy szeretettel fogadt�k