Hegyi leveg�n kipihent csoportunkkal, elhagytuk a Temes forr�svid�k�t �s Resicab�ny�n �t D�lnyugatnak tartottunk. Mivel m�g rosszak az utak St�jerlakanina fel�, ez�rt Oravicab�ny�ra (Oravita) ment�nk. A kisv�rosok �s falvak t�bbs�g�t sv�bok �ltal lakott telep�l�sek alkott�k, de m�r csak sz�rv�nyban �lnek mivel kiv�ndoroltak N�metorsz�gba. A sz�nb�ny�szat, koh�szat a kov�csmesters�gek hanyatl�ban vannak. Ezen a vid�ken �p�lt a t�rs�g legr�gebbi vas�tvonala, 1856-ban avatt�k fel. Ha id�nk engedn�, kit�r�t tehetn�nk egy term�szeti sz�ps�gekben, mediterr�n n�v�nyzetben gazdag v�dett vid�kre. Majd a N�ra-foly� vadreg�nyes kanyonj�t �s a Beusnica szurdok�t egy m�sik alkalommal tekintj�k meg. Mivel j� h�reket kaptunk az utak �llapot�r�l, d�lnek tartottunk a Vaskapu fel�. A foly�n �t N�ran�dason meg�lltunk egy uzsonn�ra, de ebb�l a b�ns�gi rost�lyos vonzereje miatt eb�d lett. Als�pozsg�sn�l �rt�k el a Dun�t, ahol m�g 500 m sz�less�gben h�mp�ly�g. B�zi�sn�l �ri el a v�n Duna Rom�nia ter�let�t, k�t Nagy szigetet az Osztrov �s a Moldova-szigetet �leli k�rbe. L�szl�v�rn�l a v�rromokat alig lehet megtal�lni, a Babak�j szikl�t�l lejjebb a Galamb�ci szoros k�vetkezik, ahol 300 m-re sz�k�l a foly�, majd Berz�szka ut�n Drenk� v�r�n�l m�g tov�bb sz�k�l a meder itt 15 -20 m�terre m�ly�l. Ez a Fels�-lupk�i medence igen sz�p, itt van a Kecsk�s falun�l a Cozla-sz�rt a jugoszl�v oldalon a Dojke-szirt. Lejjebb van a Gospodin Veri-szoros a l�tv�nyos Hossz�-szikl�val, majd a Donji Milanovec medence, amely 19 km hossz�. Dunat�lgyesn�l �rj�k el a Nagy-Kaz�n-szorost ahol a folyam 130m -re sz�k�l, helyenk�nt 50 m�teres m�lys�ggel, majd p�r km-rel lejjebb a Kis-Kaz�n szoros, a Dubovai �b�llel itt a Duna feneke a duzzaszt�g�t miatt 80 m m�lys�g�. Csak akik a helysz�nen �rz�kelik a term�szet vads�g�t, m�reteit, fogj�k fel micsoda kolossz�lis munka teljes�tm�ny, kitart�s kellett 1833-1837 k�z�tt Sz�ch�nyi Istv�nnak �s V�s�rhelyi P�l m�rn�knek a Duna haj�zhat�v� t�tel�ben.

A Duna v�gleges haj�zhat�s�g�t 1890-1898 k�z�tt siker�lt megoldani.  A hatalmas v�zt�roz� �s er�m�-rendszer Orsov�n�l a legsz�lesebb, itt nagy kik�t� van, ahonnan haj�kir�ndul�sokat lehet tenni az Al-Dun�n vagy a fels� szakaszon, de el�g borsos �ron. Itt a Cserna foly� �bl�ben �d�l� �s f�rd�k�rzet tal�lhat�, hotelekkel, kempingekkel. A r�gi Orsova hely�n melyet a g�t miatt feljebb k�lt�ztettek, r�mai Dierna �llott. Zsigmond majd Hunyadi J�nos is erre vonultak seregeikkel a t�r�k�k ellen. Kossuth a szabads�gharc ut�n valahol itt �sta el a Szent Koron�t, hogy idegen k�zre ne ker�lhessen. A r�gi Sz�ch�nyi �t az er�m��p�t�ssel v�z al� ker�lt, Traj�nusz cs�sz�r t�bl�j�t is magasabbra k�lt�ztett�k, a legend�s h�r� Adah-Kaleh sziget 1962-ben ker�lt v�z al�. Orsov�t�l 20 km-re el�rj�k az er�m� g�tj�t, mid k�t oldal�n dupla zsiliprendszer seg�ti a haj�z�st. A k�t orsz�g k�z�sen �p�tett er�m�ve m�r t�bb mint harminc �ve termeli a villamos energi�t kb. 600Mw teljes�tm�nnyel mindk�t oldalon. Csoportosan meg lehet tekinteni az er�m�vet, a zsiliprendszert, a turbinah�zat, a gener�torok term�t, s�t a kijel�lt �tvonal sz�k csigal�pcs�in le lehet menni �s �vegablakon �t ben�zni a haj�k feneke al�, ahol a kapuk z�r�dnak. Est�re csoportunkkal Turnu Severinre, azaz Sz�r�nyv�r�ra �rt�nk. A mai megyek�zpont r�gen r�mai Castrum volt Drobeta n�ven, a 2. sz�zadban Traj�n cs�sz�r �p�tett itt hatalmas er�d�tm�nyeket. Az 1135 m hossz� Traj�n-h�dj�nak m�r csak a parti pill�rje maradt meg. A h�d k�zel�ben tal�ltak r� a r�mai f�rd�kre, �rdemes a v�ros parkjait is megtekinteni, ahol a mediterr�n n�v�nyek mellett t�bb �rdekes sz�k�kutat lehet tal�lni. Alaposan elf�radva de �lm�nyekben gazdagon t�rt�nk haza t�r�z�inkkal, tervezgetve, hogy majd visszat�r�nk, m�g az igen sok l�tnival� miatt.