Másnap csoportunkkal Szamosújvárról útnak eredtünk a Hideg-Szamos völgyén fölfelé, Kolozsvár (Cluj) fele a felújított műút egyre jobb minőségű. Nagyiklód és Szamosjenő esik utunkba, majd a sóbányáiról híres Szék. Innen származik Lajtha László zeneszerző és a Csenki testvérek népzenekutatók, a községben látnivaló a szép ferences templom és kolostor. Bonchidán, a lovagvárszerű, Bánffi kastélyt szép parkjával érdemes megtekinteni. Apahidán és környékén voltak a Bánffi György főispán birtokai a 17sz.-ban indult nagy fejlődésnek e térség. Hun fejedelmi sírokra bukkantak 1889-ben, mivel a Kolozsmonostori Apátság vámszedő helye volt itt, régen Apáthídjának (Apahida) nevezték. Innen már Kolozsvár elővárosa kezdődik a Szamos mindkét partján, ipari telepek sorakoznak. Kolozsvár 1270-ben V.István által emelkedett városi rangra, majd Zsigmond idejében kezdődött el a száz évig tartó építése, majd Mátyás idejében érte el fénykorát. Miután megtekintettük Mátyás király szülőházát, a Szent Mihály templomot, csoportunk a főtéren bámészkodott a legtöbbet, főleg Fadrusz híres alkotása a Mátyás szobor körül. Miután társaságunk pénzt váltott be, a számtalan beváltóhely egyikében, elsétáltunk a Bólyai Egyetemre. Ritka szép ásványgyűjteményt tekintettünk meg az évszázadok alatt felhalmozott Erdélyi-medence számtalan bányáiból. Sikerült a híres Egyetemi Könyvtárat is megtekinteni, amelyiknek alapját az Erdélyi Múzeum Egyesület képzi, itt található az erdélyi népek régi írott kincseinek leggazdagabb gyűjteménye. A Farkas utcai református templomot, a Bólyai házat és a Bánffy palota megtekintése még belefért időnkbe, de sietnünk kellett, hogy Kalotaszegre is jusson még idő. Nyugat felé az 1-es nemzetközi útra jutunk ki, az út mellett Kolozsmonostori-Kálvária a bencés kolostor apátsága látszik fent a dombon. I. Béla királyunk alapította 1060-ban. Gyalu az első nagyobb község, ahol a Kapus patak beleömlik a Hideg-Szamosba, innen lehet szép kirándulásokat tenni a Meleg-Szamos forrásáig érintve a hatalmas Tárnica és Bélesi-víztározókat. Innen látják el Kolozsvárt ivóvízzel és villanyárammal. A Kapus (Capus) folyócska mentén Magyarkapus már Kalotaszeg kapuját jelenti. Ennek a tájegységnek sajátságos népviselete népművészete és építészete van. Elérjük Kiskapust és Nagykapust ahol több helyen is érdemes megállni, mivel itt lehet válogatni, a szebbnél szebb kézimunkák és népművészeti tárgyak között. Segítettem túrázóinknak a vásárlásban és az alkuban, hogy ne vegyenek csak eredeti értékeket. Sajnos nagyon elrepült az idő s odébb kellett állni. Az úton sok szép faragott kaput és erkélyes-tornácos házat láttunk. A vízválasztó medence után Kőrösfőnél még megálltunk. A hágó tetejéről szép kilátás nyílik a vidékre. Itt ered a Sebes-Kőrös, uzsonnáztunk és ittunk a jó hideg forrásból. Innen már a szerpentineken lefelé tíz perc alatt a kalotaszegi vidék központjába értünk Bánffyhunyadra (Huedin). Másodosztályú relatív olcsó panzióban foglaltunk helyet, s este még jutott idő egy kisvárosi sétára is. Elhatároztunk, hogy másnap a néprajzi-múzeum helyett, bejárjuk Kalotaszeg legszebb részeit. Viszonylag járható utakon a várostól délre először Méregjón keresztül Havasrekettyére mentünk. Innen gyalog a Retyicelli-vízesést néztük meg. Visszafele elég rossz köves átkötő úton értünk Kalotaszentkirályra. Bár nagy a szegénység ez meg is látszik, mégis sok szép faragott portát, zsindelyes, tornyos tetejű házakat láttunk. Magyarvalkón, a vidék egyik legszebb bástyás várfalú református templomát találjuk. A csúcsíves stílusú kazettás mennyezetű templomot a 13sz.-ban építették Sajnos a vidék legtöbb romos állapotú temploma, felújításra szorul. Egy újabb gyönyörű nevű falu Magyargyerőmonostor következik, ahol a 13sz-ból eredő festői szépségű kerített templomot találunk. Karzatától a mennyezetig Umling Lőrinc és fia festette a 18sz.-ban. Az ősi családi címerek siralmas állapotban vannak. Ideje volna már a falusi turizmust ezekre a félreeső, de könnyen elérhető festői szépségű vidékekre is kiterjeszteni, talán ez segíthetne megmenteni a lepusztuló értékeket. Kiskalota és Nagykalota következett, még esteledte előtt fel kellett jutnunk a 748m-es Riszeg hegyre, ahonnan belátni az egész Kalotaszeget. A túrából kimaradt a Funtinel nevű havasi fennsík, ahol 1849 július 6.-án esett el Vasvári Pál a márciusi ifjúság egyik forradalmi vezére és hőse.